Gyenge gabonatermo év volt.(Bruckner)

Ezen a nyáron sok nedves idojárásban volt részünk. A gabonában is nagy kárt tett az eso. (Payr 29.)

A nyár közepesen meleg. Gabona is közepesen sikerült. (Bruckner)

Gabonában közepes termés volt az idén, de nem volt hasonló a múlt évi mennyiséghez. (Payr 30.)

Nálunk is sokan haltak meg pestisben, mégpedig 1450-en. A gabonatermés közepesen sikerült. (Bruckner)

A termést illetoleg jó esztendonk volt gabonaában is. Egy méro búza 13, 14 és 15 garasért kelt el, a rozs ára 10, 11, 12 garas volt méronként. Nyáron mindig volt eso. A vásárokat (Margit napi júl.13. és Erzsébet napi nov.19.) a járványok miatt egészen 1645. február 2-ig, a városon kívül a Magyar-kapu elott tartották. Innen kezdve már megint megkezdodtek az elovárosban a vásárok. Ebben az évben a járvány miatt 1350-en haltak meg. Ebben az évben is voltak jégesok, melyek a különféle szolokben (Greiser, Dudles, Langschilling, Goltberingen dulokben és a meggyesiekben) nagy károkat okoztak. Egyes dulokben sok iszapot hordott, s a víz oly nagy volt, amilyen emeberemlékezet óta nem fordult elo. (Payr 31.)

Jó gabonatermés. A járvány miatt egész éven át haltak meg emberek. Városunkban a pestis következtében 1029-en haltak meg. (Bruckner)

A Fülöp napi vásárt (aug. 23) a nagy járványosság miatt nem lehetett megtartani, s a hetivásárokat is újra a Magyar-kapu elott tartották meg. Már tavasztól kezdve, a tavaszt is beleértve aszályos idojárás volt., a kutak teljesen kiszáradtak, de Grassner-f. kút megtette a magáét, és az embereket gazdagon ellátta vízzel. A papréti kút (Furwispruhn) is jól szolgált, de nagyon kimerítették. A Moson megyiek (a Fertotol keletre) ivóvízért csónakokon jöttek át a tavon. Ami a Tutles (Dudles) kútját illeti a külso hegyekben az is jól szolgált, ezektol eltekintve a szolokben dolgozóknak nem volt vizük. A termést illetoleggabonában egyébként közepes esztendo volt. (Payr 32.)

Ez az év is annyira nedves volt, hogy a öldeken a gabonátis kimosta, igen sok gyom termett, de gabona kevés. (Brukner)

A termést illetoleg a gabonában közepes évünk volt, de a rozs vékáját 27-28 császári garasért adták, a búza vékája 3 ft volt. (Payr 35.)

Nedves és elkésett év ennek ellenére közepes gabonatermés. (Bruckner)
Több száz ember halt meg pestisben. (Bruckner)

Aszályos nyár volt, igen kevés széna termett. Istennek hála a gabona jól sikerült, de a nagy aszály miatt a köles és a zab már kevésbé. (Payr M.41)

Jó gabonatermo év. (Bruckner)
Nagyon aszályos nyár volt, s a gabona, köles igen rosszul sikerült, széna is igen kevés lett, szintén a nagy szárazság miatt. (Payr 42) (Ez ellentmond Brucknernek, de a magyarországi más feljegyzések is Payr látszanak igazolni)

Egész Magyarországon nagy szárazság volt, és ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség volt (Érkövy 9)

Egész Magyarországon nagy a szárazság, ennek következtkben terméketlenség, drágaság és éhsíg volt. (�rk�vy 9)                    

Ismét aszályos nyár volt, a búza nagyon visszamaradt fejlődésében, a rozs azonban jól sikerült, a zab teljesen lemaradt, a köles viszont elég jó termést adott. Itt a terményekben drágulás nem állott be. A  gabona egyébk�nt úgy sikerült mint az elmúlt évben. (Payr 43.)

Általában mindenben jó közepes év volt. (Bruckner)

Ebben az évben sok esőnk volt, a termés jól sikerült, a gabona is, de zab és a köles meglehetősen kevés, mégsem volt drágaság. (Payr 47-49)

A széna és a zab jól siketült. (Payr 49.)

Rossz hideg id�j�r�svolt, sok j�gver�ssel, amely a sz�l�ket s�vonk�nt �rte, de a gabonaf�ldeket is. A sz�l�ilonca is puszt�tott, annyira, amint az embereml�kezet �ta nem fordult el�. Id�n a gabona, zab �s �rp�ban j� term�svolt, b�r egyes helyeken m�g keveset adott, de h�la Istennek sz�p id� mellett a padl�sra ker�lt. (Payr 50-51.)

A gabonaterm�s is csak k�zepes lett. (Bruckner)

P�nk�sdt�l (id�n j�nius 9.) kezdve csak esett, a sz�l�kben a munka elmaradt eg�szen augusztus 12-�ig, nem volt �s amelyben ennyire gazosak lettek volna a sz�l�k mint az id�n. (Payr 51.)

A gabona k�zepesre siker�lt. (Bruckner)

Az id�n es�s �s nedves ny�r volt, a gabona m�g �r�skor elpusztult, k�les zab j�l termettek, sz�na �s sarj� sok lett. (Payr 53.)

A gabonaterm�s rossz volt, de szalma, sz�na �s sarj� sok lett. (Bruckner)

A ny�r sz�raz volt, s majdnem minden kisz�radt, a gabona igen gy�r volt, 9 kazal adott 1 v�k�t. Viszont nem volt sz�l�bog�r. (Payr 54.)

Gabona kev�s termett. (Bruckner)

Május közepétől szép időnk volt, es�t naps�t�st illet�leg jobbat nem k�v�nhattunk volna. Volt aki 30 bogly�t cs�pelt a gabonaf�ldeken �s �gy 5 m�r� gabon�t kapott. (Payr 55.)

A gabona közepesen sikerült. (Bruckner)

Ebben az évben is gazdagon termett a gabona, a háború miatt drágaság volt, 1 véka búza 3 ft, a rozs 2 ft, a zab 1 ft, az icce bor ára 12 dénár, ez azonban csak igazi háborús drágaság volt, aminek nem lett volna szabad lennie. (Payr 61.)

Közepes bor és gabonatermő év. (Bruckner)

Istennek hála az idén a gabona, árpa, zab mind sikerültek és olcsón kerültek a piacra. Augusztusban nap, nap után esett az eső, a szőlőkben nem végezhettek semmit. (Payr 62.)

Idén a gabona közepesen termett. (Buckner)

Ebben az évben is száraz, aszályos nyarunk volt, nagy forrósággal. Széna kevés termett, de gabona, zab árpa az éréskor igen szépen mutatott, hajdina azonban igen kevés lett. Egész júniusban és július ban valamint augusztus első felében soha sem volt eső, (Payr 63.)

Búza, árpa és zab jól sikerültek, azonban a rozs virágjában pusztult és kevés termett. (Bruckner)

A gabona ebben az évben jól sikerült. (Payr 64.)

Gabona termés közepes, azonban takarmányhiány volt, mert kevés termett. (Bruckner)

A gabonát illetőleg közepes évünk volt, a rozs 7-9 ft, a búza pedig 12 ft. A bort Húsvéttól kezdve szüretig 2-3 sőt egyesek 1 dénárért adták. (Payr 65.)

Már a gabonatermés jó volt, a szalma és a sarjú igen kevés lett. (Bruckner)

A gabona mégis olcsó volt, a rozs 7-8, a búza 11-12 ft, igen aszályos nyár volt. (Payr 66.)

A gabonatermés jó. (Bruckner)

Gabona is elég lett, káposzta és répa, valamint mindenféle gyümölcs, továbbá széna és sarjú az állatok számára bőven termett. Jégverésről sem hallottunk az idén. (Csányi 37.)

A nyár forró volt és a gabonatermés közepes. (Bruckner)

Az idei nyár meglehetősen száraz volt, s mivel sokáig nem esett, a szőlő szépen fejlődött. (Payr 77.)

A száraz nyár miatt nagy egérjárás (Csányi 42.)

Júniustól szeptember végéig Meggyesen és Rákoson a pestis csúnyán pusztított. (Csányi 48.)

Olyan borév volt az idei, amilyenhez hasonló már néhány éve nem fordult elő, oly sok és egyúttal jó bor termett. Az akós hordónak az ára 1 császári ft, s egy akó bor 4-6 birodalmi tallérért kelt el. És az ilyen év bizonnyal jó évnek mondható, mert a gabona túlontúl jól sikerült, a legszebb bajor búzának mérője 15 garas volt, a magyar búza 9-10, a rosz és az ároa 8, a zab 6 garas. Azonban évi vásárt újból nem tarthattunk a város falain belül mert a pestis vidéken itt-ott még tovább pusztított. (Csányi 48.)

Meleg esztendő volt, gabona elég termett, úgyhogy a búza vékáját 10forintért, a rozsét 8-ért vették, a bor iccéje 4 magyar dénár volt. Hó Karácsonyig jóformán nem is volt, ezután elég hó esett. (Payr 81.)

1683. Jó gabonatermő év volt, kajszi és őszibarack oly sok termett, hogy az emberek meg sem ehették. A barackból igen jó pálinkát főztek. (Bruckner)

Újév után kezdett el havazni, s a hó oly soká maradt fekve, hogy a böjti kapálás Pünkösd (június 6-7) utánra maradt. Ezután igen nagy aszály lett, úgyhogy az újabb kapálás nem volt lehetséges, s ha volt is kellő időben egy kis eső, az nem jelentett semmit, s a munka csak elmaradt. Egész nyáron az egész országben nagy jajgatás és nyomor volt, (Payr 84.)

Ebben az évben a szőlőbogarak tömegesen léptek fel és nagy kárt okoztak, igen sok hernyó is pusztított a szőlőkben és a gyümölcsfákon, a szántóföldeken és az erdőkben is, amelyek a tölgyeket annyira lerágták, hogy teljesen kopaszon maradtak, mintha kiszáradtak volna. (Csányi 68.)

Ez az év minden terményét tekintve terméketlen volt, nem termett csak igen kevés gyümölcs, a gabona hasonlóképp rosszul sikerült, és némely szegény parasztnak alig termett meg a jövő évre szükséges vetőmagva. Bár sok hajdinát és kölest vetettek az idén, mégis olyan kevés lett, hogy a szegény embereknek alig volt mit enniök. (Csányi 109)

Ebben az évben a gabona is közepesen sikerült. (Bruckner)

Ez az év oly gazdag volt gabonában, borban és mindenféle terményben, hogy nem lehetett azért a gazdag áldásért eléggé hálát adni a jó Istennek. (Csányi 136.)

Egyébként a gabonatermést tekintve jó közepes év volt. (Bruckner)

Ez az év igen száraz volt, annyira, hogy a Fertő tő oly kicsiny lett, hogy egészen a nádfalig száraz lábbal be lehetett menni. Gabona közepesen

sikerült, de szalma, széna és sarjú. Általában takarmány, igen kevés termett. (Bruckner)

Ez az év is igen szárazt volt, mégis a gabonatermés is sikerült, úgyszintén lett sok szalma és széna is. (Bruckner)

A gabona igen drága lett. (Payr 89.)

Ebben az évben az egész országban sok volt a káposztahernyó, annyira, hogy az emberek káposztaföldjeit teljesen elpusztították, s aki nem elég szorgalmasan szedte a hernyókat annak alig lett káposztája. (Csányi 155.)

Ebben az évben a Fertő tó vize amely már több mint 10 éve csökkenőben volt, újból növekedni kezdett, eddig a szántóföldek messzire benyúltak a tóba. Az idén gyakran voltak hegycsuszamlások szőlőinkben, a talajvíz is magas volt és a Kolmbrun félig volt vízzel. (Csányi 152-153.)

Ez is annyira száraz év volt, hogy a Fertő tó igen kicsiny lett, annyira, hogy csak itt-ott látszottak nagy tócsák. A gabonatermés közepes volt. (Bruckner)

Közepes esztendő volt, a gabona oly drága maradt, mint a múlt évben, a bort 7-8 magyar dénárért adták. A hús ára 7-8 dénár volt. (Payr 40)

Ebben az évben is szokatlanul sok volt az egér, mind a szőlőkben, mind a szántókban és a réteken. (Csányi 157)

Ez az év is igen száraz volt, a Fertő tavan nem lehetett halászni. Ebben az évben a száraz szőlőkertek sok kárt szenvedtek, de mégis közepes gabonatermés volt. Takarmány kevés lett, a nép arra kényszerült hogy a tó nádjából vásároljon takarmánynak valót. (Burckner)

Ez az év valamivel jobb volt. Több esett. A gabonatermés sikerült, takarmányból sem volt hiány. (Bruckner)
A gabona jól sikerült, bár a búza igen üszkös lett, de mérőjét, mégis 1 tallérért adták. A rozs 14-16, a zab 7-8, az árpa 13-14 garas, 1 ft-ba 20 garast véve. (Payr 90.)

Száraz, de gabonatermését illetőleg jó közepes év volt. (Bruckner)

Ez az év igen szép és áldásos esztendő volt, mind a gyümölcsöt, mind a gabonát és egyéb termények is jól sikerültek. A búza mérője 1 ft 10 garas volt. (Payr 92.)

Száraz esztendő. Gabona viszonylag sikerült, de takarmány igen kevés lett. Ebben az évben a Fertő tó oly kicsinnyé vált, hogy csak itt-ott látszottak tócsák, és halban is igen szegény volt. (Bruckner)

Nagy reménységgel néztek a gabonatermés elé, de épp amikor legjobban kellett volna a jó idő, hosszasan esős idő volt, hogy a gabona rosszul sikerült. (Payr 92-93.)

Az idei év elkésett volt, és emellett szigorú tél, amelyben a szőlők a fagyok miatt nagy kárt szenvedtek. (Csányi 168.)

A nagy pestis járvány miatt Sopron két orvost küld Kőszegre.

Ismét megjelent a pestis, oszre még tovább fokozódott a járvány.

A normáliskola és rajziskola a felszámolt fegyvertár épületébe, a Fegyvertár utcában rendezkedett be. A fegyvertár kiürítésekor egyéb érdekességek mellett 1592-ből, 1650-ből és 1705-ből csatabárdokat, „hasonlóképpen egy ágyút” találtak. Felirata: „Sopron város öntetett engem”.

Az első hónapokban nem történt más különös, figyelemreméltó, ami megérdemelte volna, hogy az utókornak megőriztessék, mint az a forróság és szárazság, egészen az aratásig, amely nap mint nap borzasztóan erősödött. Ember, állat, növény, minden szomjazott és üdítő esőre vágyott. A gabona gyorsan érett, minden az aratás felé törekedett. Mindenki a földeken volt elfoglalva. Július 19-én kezdődtek a szörnyű események melyek hosszú időre melékezetessé tették ezt az évet.

Miután több mint 100 éve annak, hogy fákat ültettek a Várkerület körül és sohasem jutottak dűlőre vele, mert hol a talaj volt alkalmatlan, de inkább a marhák rongálták meg a piac oldalán, a háztulajdonosok sem akarták igazán elviselni és azok tönkretételéhez sokan �k maguk járultak hozzá. Ezeket a fákat most kiásták, hogy soha többé ne ültessenek. Egyedül az Ógabona tér oldalán ültettek el néhány fát a Séta térig.

Az akasztófa, amely a Bécsi kapun kívül, a Bécsi úton jobbra, a legmagasabb domb tetején állott, lebontatott. Az igazságszolgáltatás jelképét és az emberiség szégyenoszlopát megsemmisítették.

Pejacsevich gróf úrnál az utcácskában a patakot egészen a Kaszinóig csatornázták és beboltozták. A Balfi utat is elegyengetik és a vízelfolyót fentről, az út közepéről a szélére helyezik át. Az utak rendbetétele és elegyengetése városban és városon kívül erősen folytatódik és az Ikvahídtól a Mária-oszlopig az úttest magasságából 4 lábnyit levesznek. Szintúgy minden mellékutcában nem csak járdát építenek, hanem az úttestet is szintbe hozzák. A vízelfolyókat, amelyek eddig az út közepén futottak, elhúzzák mind a két oldalra és a folyóvizet földalatti csatornák segítségével vezetik el.

Lebontották a Brückl-tornyot, a bástyát is lebontják, és ez a hely egészen szabad lesz és elegyengetik úgy, hogy most a Templom utcától egyenest ki lehet kocsizni és gyalogolni a Séta (ma Széchenyi) térre.

A lőportorony a Mihály-temetőből át lett helyezve, mert túl közel feküdt a városhoz és a lőportornyot az ítélkezés dombjára (Bécsi-domb) építették föl.

Az év bortermése közepes. (Brcukner) Bor alig a fele termett meg mint az 1928-ban, viszont sokkal jobb, mint a tavalyi. Szép osz. (Payr 22)

Szép ősz volt,hó egész karácsonyig nem eset. (Payr 22.)

A pestis továbbra is dühöng, és Sopronban ebben az évben 600 embert vitt el. (Bruckner)

Általban mindenben jó közepes év volt. (Bruckner)

Idén megint pusztitott a pestis, 730 halott volt ebben az évben. (Payr 47-49)

Ebben az évben is nagy volt a pestis okozta halálozás, és 1415 ember halt meg. (Payr 49.)

A sok nyári csapadék és az október eleji fagy miatt igen kevés bor termett, van aki a várható termését 200 akóra becsülte és még 20-at sem kapott. De jó a szüret végére jó időjárás lett és a szüretet Simon és Judit napja (okt. 28.) előtt be lehetett fejezni. Utána szép idő volt karácsonyig és a szőlőt is rendbe lehetett hozatni úgy. A járvány elmúlt és idén emiatt 252 haláleset volt. (Payr 50-51.)

Közepes bortermésű év. Ennek a bornak mésztartalma volt, de annyira, hogy az asztal fehér lett tőle, ha azon ittak. (Bruckner)

Megnyylott a mésodik sörház is Sopronban. (Payr 52.)

Ebben az évben is rossz bortermésünk volt, kevés termett, még az is savanyú, nem volt drága, mert egy ice 6 magyar dínárba került. Szép ősz volt, és a szüretig szép, friss maradt a szőlő, egész Karácsonyig kint lehetett dolgozni. (Payr 52.)

Es�s ny�r ut�n v�g�l is sz�p �sz lett, vet�sre alkalmas s Szt. Mih�ly napja el�tt 3 h�ttel d�r volt �s fagyott is, a sz�l�f�rt�k sz�rai mind megperzsel�dtek. A sz�ret Simon- �s Juditkor (okt. 28.) rossz id�ben megindult, de sz�p id�ben hozt�k be a term�st. Kev�s, de igen j� min�s�g� lett ez a k�s�i sz�ret. Amelyet kor�n sz�reteltek az igen savany� lett. (Payr 53.)

Sz�p sz�raz �sz volt, sz�pen lehetett vetni, azonban rossz volt a bor�v, mert igen kev�s termett, de j� volt. Egyes sz�l�k v�rhat� term�s�t 30 ak�ra becs�lt�k, de 2-3 ak�n�l t�bb nem termett, a sereg�lyek nagy k�rt tettek, nem tudtak ellen�k v�dekezni, s a hegycs�sz�k embereket h�vtak seg�ts�g�l, hogy a sz�retel� sereg�lyeket el tudj�k kergetni. Ebben �vben advent (els� vas�rnapja nov.28.) el�tt nagy h� esett, de megint hamar elolvadt, egy �jjelen hideg volt, ezen a havaz�s ut�n m�g nagyobb h� volt, de ism�t elolvadt, k�zben mindig havazott, az eg�sz id� alatt csak hideg id�j�r�s volt. (Payr 54.)

Bor kev�s termett. (Bruckner)

Az idei �sz t�lont�l sz�p volt, s�t olyan meleg, hogy a f�k �jb�l vir�goztak, s a mezei vir�gok ism�t nyilottak. A sz�l�t�k�k igen keveset adtak, hossz� id� �ta nem volt ilyen rosz �v. (Payr 54.)

Bor kev�s termett. (Bruckner)

A szeg�ny polg�rs�g keveset �lvezett �s sok k�rt szenvedett. Sz�p meleg �sz volt, s sz�p, sz�raz id�ben indult meg a sz�ret. Voltak 100 ak�ra becs�lt sz�l�ter�letek, amelyek nem adtak t�bbet mint egy puttonnyal, �s 50-60 ak�s sz�l�k egy sajt�snyit termettek. (Payr 55.)

Jó, közpes minőségű, bortermő év volt,. (Bruckner)
Ebben az évben igen kevés bor termett, s az is savanyú, s épp a háború (1663-64 évi vagy 5. habsburg-török háború) miatt nem mertek korán szüretelni, a lisztharmat a tőkéket elrontotta és egészen nyúlósak lettek. (Payr 55.)

Bor termett az idén, egyes szőlőkben sok, másokban kevés, de igen savanyú volt, de mégsem lett belőle rossz bor.  (A békekötés után ( augusztus 10. Vasvári béke) –a háború Isten csapása volt- vagy azért engedte ránk, hogy a hadinépségtől ne lehessen dolgozni, mert azelőtt rendes időben elvégeztük, a munka most megakadt a raboló kutya katonák miatt.) (Payr 61.)

Az esős augusztussal szemben azonban egész szeptemberben szép meleg volt, s bizonnyal megerősítette a szőlőt, úgyhogy jobbat nem is lehetett kívánni, fölötte jó bor termett, s akóját 4 birodalmi tallérért adták. (Payr 62.)

Ebben az évben jó bor termett. (Buckner)

Száraz nyár után augusztus ugyan megindult az esőzés, s tartott 6 hétig, ami, teljesen elernyesztette a szőlőt, pedig egész nyáron örültünk a szőlőnek, s most teljesen elrothadt és szüretkor negyedét sem adta a korábban vártnak. A szüret Simon és Judit napján (okt.28.) kezdődött, és nagyon jó bor termett, de igen kevés. Szép volt az ősz. (Payr 63.)

Száraz év, kevés, de jó bor termett. (Buckner)

Szeptember esővel indult és olyan is maradt, úgyszintén az október egész Karácsonyig. Október 28-án napján nagy idő volt, nagy idő volt, nagy dörgéssel és villámlással körülöttünk az egész környéken. (Payr 64.)

Száraz év, kevés bor termett, de jó és olyan erős, hogy égetett. (Bruckner)
Az ősz szokatlanul szép, és a szőlő igen jó volt. (Payr 65.)

Ebben az évben jó és kellemes bor termett. (Bruckner)

Borban közepes esztendő, s amustot 5-6 magyar dénárért adták, a Schlesingerék (soproni bornagykereskedők és szállítók) 5-6 birodalmi tallérért adták el akóját. Oly meleg ősz volt, hogy amit elvetettek Szent Márton (nov.11.) napja előtt, az nem bújt ki, és aggodalommal voltunk, hogy a gabona igen drága lesz, és ezután az ősziek láthatókká váltak. Az egész ősz Karácsonyig szép száraz volt és csak kevés hó esett. (Payr 66.)

Bor oly sok termett, hogy nem volt elegendő hordó. (Bruckner)

A bortermés jól sikerült. (Bruckner)

A Medárd napi jégeső a hegyi szőlőket annyira elverte, hogy azokban mit sem lehetett szüretelni. (Csányi 23.)

Ebben az évben az 1673 és 1674 évi bort 7 birodalmi tallérért adták. Az idén nem termett sok bor s meglehetősen savanyú volt, de mégis erősebb, mint amely fagyot állott ki, s a múlt évihez képest összehasonlíthatatlanul olcsóbban adták, egyesek Szent Márton napja után 7-8 magyar dénárért adták. (Payr 74.)

Ez az év gazdaságilag elkésett és esős volt, amelyben a termés nem tudott idejében beérni. Fölötte savanyú bor termett és a szőlő nagy része a szüret idején annyira megfagyott, hogy haza kellett vinniök, s néhaány napig tartott amíg felengedtek. (Csányi 32.)

1676. Bor és a gyümölcs is sok volt. (Bruckner)

Már szeptember 28-án kezdtek szüretelni, igen pompás bor termett, amelyet a borkereskedők Szent Márton napig elvittek. Akóját 6 és 7 sőt 8 tallérért vásárolták de a termés ez évben nem volt nagy. (Payr 33.)

Ebben az évben, ősz felé pestisjárvány fenyegetett. Az év száraz volt, bor jó termett. (Bruckner)

Termékeny esztendő volt, amelyben jóformán semmiben sem volt hiány. Több bor termett, mint amennyire a termést az emberek becsülték, és még fölötte jó bor is volt. Akóját 5-6 birodalmi tallérért adták el. Egyedül a lisztharmat okozott ebben az esztendőben a szőlőkben kárt, még pedig olyan nagymértékben amilyenről nem igen halottunk. (Csányi 37.)

Közepes bortermés. (Bruckner)

A szőlő jónak és elég soknak igérkezett. A termés a különféle dűlők között eltérő volt. A kereskedők a bornak akóját legfeljebb 5-5 ½ birodalmi talérral fizették, de kimérve 7, sőt 5-6 magyar dénárért is adták. (Payr 77.)
A Rábavidék járványa miatt erős a zárlat. (Payr 77.)

Ebben az évben elég savanyú bor termett, mert ősszel annyira esett az eső, hogy a szőlőszemekben zöldrothadás keletkezett, a szőlő szétrohadt, s azt, amit a gyalázatos idő még meghagyott, a szüretből haza vitték. Sok volt a szőlő, a kötöző emberek nagy része meghalt a járvány következtében. Senkinek sem volt szabad utaznia, hogy hozhattak volna hordót, mert az akós hordó 11 és 12 garas volt, egy akó must hazaszállítása 3 garas volt, a szedőnő 3 garast kapott, mert olyan kevesen, s a Rába vidékéről nem jöhettek azok, akik segíthettek volna a cefrét hazafuvarozni. Egyeseknek emiatt künn maradt a mustja. Senkinek sem volt szabad bejönnie (vidékről), bár a magyar lakta vidék már túl volt a járványon. (Csányi 45.)

Az idén mind a gabona, mind bor sok termett, a búza mérője 13-14 ft volt, a magyar búza 11-12 ft. A nagy áldás miatt a hordó akónként 10-15 ft volt, az emberek szinte verekedtek a hordókért, mert aki 15-20 akó mustra számított, kapott 30-40 akóval. (Payr 79.)

Oly gazdag borév volt, amilyent még nem éltek meg, az összes káposztáshordók is megteltek, nem volt elég edény, a bor eltevésére. A gabonatermés is jó volt. (Bruckner)

Kevés, de igen jó bor termett. (Csányi 59.)

Kevés bor és gabona termett. (Bruckner)

Bor sok termett, de csak közepes, a gabona is jól sikerült. (Bruckner)

Ebben sz évben igen sok, de savanyú bor termett. Sok megpenészedett, ennek oka az esős ősz volt. (Csányi 67.)

Jó bortermő év volt. (Bruckner)

Nagy volt az aggodalom a szüret miatt, ami hál Istennek megtörtént, bár közben havazott, de a hó megint el is tünt. Szent Márton napja előtt mégsem került be a szüret, a rossz utak, a kevés állat és a háború miatt (1683. július 14-én kezdődött meg Bécs török ostroma és szeptember 12-ig a kahlenbergi csatáig tartott). Az emberek hiányoztak, s akónként 3 garas volt a fuvar, ezt is szívesen fizették volna, csak lett volna elég fuvar. (Payr 84.)

Borból az idén kevés termett a nagy jégverés miatt és mindenütt az országban nagy nyomorúság és szükég volt, mert az idén a téli fagyok nagy károkat okoztak. (Payr 85.)

A bor sehogysem sikerült, ami abból is könnyen érthető, hogy még a püspök is csak 130 akót kapott dézsmában és a legöregebb emberek, akik itt élnek sem emlékeznek vissza, hogy mindenben ilyen gyenge év lett volna, vagy hogy akár a szüleiktől hallottak volna ilyent, mint ez az év volt. A város közönségének 1800 kapásnyi (1 kapa 80 négyszögöl) jól megművelt szőlőjében csak 100 akója termett. Ez a must nem volt elég a város alkalmazottainak és tisztviselőinek kijáró járandóságra és így egy akó sem került a város pincéjébe az idei termésből. (Csányi 109)

Nagyon meleg ősz volt, melegebb mint a nyár. A sáskák ebben az évben a Fertő melleti nádasban tartózkodtak, de a szőlőkben is sok kárt tettek. Az emberek a szőlőkben különféle eszközökkel, lövésekkel, dobolással, vasdorongokkal lármát csaptak, a sáskák a tó nádasába repültek és a fiatal nádast is felfalták. (Bruckner)

A hűvös nyár miatt a szőlő e miatt alig fejlődött, nem úgy, mint más években. Savanyú bor termett, s azt 7-8 magyar dénárért adták, de az idén mégis több bor termett, mint tavaly. (Csányi 116.)

A bor iccéjét 8 magyar dénárért adták. (Csányi 122.)

A szüretet illetőleg a városi tanács október 21-én úgy határozott, hogy senki előbb nem szüretelhet, amíg arra a tanács illetőleg a község engedéylt nem ad. Ezt követőleg 26-án elkezdett havazni, de azonnal el is olvadt. 28-án és 29-én újból havazott, ez a hó azonban éjjel, s egész másnap de. 11 óráig fekve maradt, majd elolvadt. Mindenszentek napján (nov.1.) délben elkezdett havazni, s havazott egész nap és egész éjjel, sőt még másnap is olyannyira, hogy a hó az összes szőlőkben majdnem dérnyi magasságot ért, s alig volt a szőlő a hótól látható, eddig még negyedét sem szüretelték le. Úgy látszott, hogy a szőlőt künn kell hagyni. November 4-én olyan erős déli szél lépett fel, hogy azt sem lehetett tudni, hogy egy éj és egy nap alatt hova lett a sok hó, s ismét örömmel lehetett szüretelni. A szőlőben semmi sem okozott kárt, mert a szőlőszemek nem hevertek a földön, hanem mind a tőkén maradtak. Mindenki a szürethez látott, ahogy csak tudott és akart, s a jövőben nem fog a tanácstó függeni, hogy a szüret mikor történjék, mindenkinek szabadságában fog állani, tetszés szerinti időben szüretelni. (Csányi 140.)

Bor kevés, de igen jó és erős termett. (Bruckner)

Ez az év igen gyenge borév, nem csak nálunk, hanem körülöttünk az egész országban. Csak közepes bor termett, amelynek egy icéje az év végén 6 magyar dénár volt. (Csányi 143.)

Bor az idén közepesen termett, mert a sok eső miatt idő előtt kellett szüretelni, még is az idei bor iccéjét 7 dénárért adták. (Csányi 152.)

Az idén különben igen jó bor termett, már szüretkor akóját 6-7 birodalmi tallérért adták el. (Payr 89.)

Jó bor termett az idén. Kimérve iccéje 8 magyar dénár volt. (Csányi 155.)

A bortermés közepes volt. (Bruckner)

A bort 7-8 magyar dénárért adták. (Payr 40)

A júliusi jégverés miatt a külső szőlőhegyekben feletette eltérő bor termett, részben jó, részben savanyú, de jóformán egyik sem maradt meg, nem került sor kimérésre, ui már szüretkor 6-7 tallérjával adták. A hús ára az év végén 6 dénárra emelkedett. (Payr 90.)

Ahol nem verte el a jég ott a bortermés is gazdag volt, de nem olyan jó. (Bruckner)

Csak közepes bortermő év volt. (Bruckner)

A bor nagyon jó lett, és akóját 9 birodalmi tallérért adták, de nagyon kevés termett. (Payr 91.)

Ebben az esztendőben igen hideg tél volt, úgyhogy 100 vesszőn sem lehetett fürtöt találni, mert a rügyek csaknem mind elfagytak. (Csányi 164.)

Jó közepes bortermő év volt, gyümölcs igen sok termett. (Bruckner)

A szőlő vesszők márciusban mind elfagytak,de egyedül a tövek oly sok szőlőt adtak, hogy sok év alatt ilyen nem fordult elő, még jó bor is lett. (Csányi 166.)

Száraz, de bortermését illetőleg jó közepes év volt. Oly sok szilva termett, hogy az emberek meg sem ehették és pálinkát főztek belőle. (Bruckner)
Igen nagy bortermés, de egyúttal összehasonlíthatatlanul kellemes és erős bor, amelyet elkapkodtak és drágán adtak. 8 birodalmi tallér volt akója. (Fauth 25a.)

Ez az év igen szép és áldásos esztendő volt, mind a gyümölcsöt, mind a bort tekintve, és egyéb termények is jól sikerültek. A bort azonban mindjárt a szüret után 8, 9, 10 birodalmi tallérért adták, és az nagyon édes és jó volt. (Payr 92.)
Ebben az évbe jó bor termett, amelyet a Schésingerék hamarosan felvásároltak, akója 12 és 13 ft, a rozs vékája az év végéig 26 garas, a búza 2 ft körül volt. (Csányi 168.)

Száraz esztendő. Jó, de kevés bor termett. (Bruckner)
A szüret mennyiségileg elég nagy volt, de minőségileg gyenge és alsóbbrendű bort adott, bár maga a nyár igen szép és a szőlpő növekedésére hasznos volt. Mégis Szent Mihály napja körül esős idő állott be és eltartott a szüret utánig, ezáltal a bor meglehetősen vizesedett, s így a Sziléziaiaknak igen keveset adtunk el, mégpedig 6-10 birodalmi tallérért akóját. (Fauth 25b.)
Közepes bor termett az idén, és kevés került az eladásra. (Csányi 168.)

Az idei év elkésett volt, és emellett szigorú tél, amelyben a szőlők a fagyok miatt nagy kárt szenvedtek. Szent Mihály naptól Ádventig (november 28.) olyan rossz kocsiút volt, hogy az el nem mondható. (Csányi 168.)

Közepes év volt, minden termés szempontjából, csak a szőlő sikerült rosszul. Aztán meg vidéken nagyon erős volt a marhavész, Istennek hála mi, Sopron városában, ettől mentek maradtunk.

Tél nem volt. Virágoztak a kertek. (Bruckner)

Decembertől januárig a kertek teljes virágzásban pompáztak.Nem volt tél (Bruckner)

Meleg tél volt. (Bruckner) Az 1645-ös év kezdetén, sot még egész februárban is nagyon hideg volt. (Payr 32.)

Ellentmondás látszik a két feljegyzés között, s mivel az erdélyi feljegyzések szigorú telet írtak az utóbbit kell elfogadnunk helyesnek.

Oly szigorú telünk volt, hogy a gabona kifagyott. (lásd késöbb tavasz) (Bruckner)

Az idén erős telünk volt, oly hideggel és hóval, hogy egész télen nem lehetett künn dolgozni. (Payr 47-49)

Er�s tel�nk volt, h�val �s nagy hideggel, nem egyhamar hallottak oly sok torokgyullad�sr�l �s k�h�g�sr�l mint az id�n. (Payr 50-51.)

Janu�rt�l volt nagy h�, de a hideg kezdetben nem volt igen nagy, de ut�na oly hosszantart� nagy havas t�l lett s nagy hidegek keletkeztek, hogy a hegyi �s az aljsz�l�k minden�tt elfagytak. (Payr 51.)

Nagy h�val kezd�d�tt, december k�zepe kellemes meleg, az �v fordul�ja ism�t viharos hideg, majd az is elm�lott �s az eg�sz farsang ideje alatt mindig sz�p meleg id�j�r�s volt eg�szen m�rciusig. (Payr 52.)

Nem volt t�l, s az emberek �lland�an dolgozhattak. (Bruckner)

Nedves telünk volt, oly kevés hideggel, hogy a talaj jóformán nem volt fagyott. (Bruckner)

Korán indult meg a havazás, az egész télen nagy havunk volt, a hideg is erős volt, a bor kezdetben 9 magyar dínárba került és késöbben 16-ra emelkedett. (Payr 55.)

A nagy havak a vetéseket mind kivesztettük. (Zrinyi, téli, 1886: 255.)

Szigorú telünk volt. (Bruckner)
Advent ünnepnapjai előtt háromhéttel kezdett el havazni, s ezen atélen több mint 60-szor havazott, erős hideg tél volt, mély hóval. A mély út be volt havazva, a szélmalom utcában a házak melletti szőlő kertek a hó alatt feküdtek, a falakon a kertebe a havon át lehetett menni (ti. olyan magas volt a hó mint a fal) Ezen a télen a szarvasmarhával nem lehetett mit kezdeni, mert a magas hó olyan sokáig maradt fekve. Karácsonykor a magas hó miatt semmit se lehetett vágni (nádat). (Payr 55.)

Az idén ismét korai és erős telünk volt, hó elegendő esett, de a mélysége és a nagysága távolról sem olyan, mint a múlt évi. (Payr 61.)

Az Advent ünnepnapjai előtt hrom héttelkezdett el havazni, s ezen a télen több mint hatvanszor havazott, erős hideg tél volt, mély hóval. A Mélyút be volt havazva, a Szélmalom utcábann a házak melleti szőlőkerteka hó alatt feküdtek, a falakon a kertekbe a havon át lehetett bemenni. (Payr 57.)

Ezen télen sem voltak nagy hidegek, sokkal kevesebb hó is esett, csak száraz és annyira igen szép idő volt, hogy ilyen meleg télre alig tudunk visszaemlékezni. Ezután nagy hideg és csak esős idő, majd karácsonyi ünnepekre nem fagyott erősen, de meleg és száraz időjárás volt annyira, hogy a szőlőkben azt dolgozhattuk, amit akartunk. (Payr 61.)

Újév kezdetétől fogva nagy hideg és hó volt, de mégsem olyan hideg mint egyébként. Sokan a karácsonyi ünnepek után szántottak, de újév után már nagy hó lett. Február 27-án du. 3 órakor villámlott és mennydörgött. (Bruckner)

Ebben az évben is kegyelmes telünk volt, hó elég hullott de a hideggel elment. (Payr 63.)

A szép őszt követőleg decemberben ködös volt az időjárás. Végül enyhe, sáros, de hűvös idő volt. (Payr 63.)

Kettős tél volt. A második tél március közepe táján kezdődött. Ezt követőleg három egész héten át télies állapotok uralkodtak. (Murányi, 1900:21., Hennig 61.)

Ez az új év igen nagy hideggel és hóval indult s hóval tartotta magát januárban, február sok esővel és hóval indult, nagy ködök és zuzmarás idő. A január vége felé, majd Gyertyaszentelőkor közepes hideg és csupa esővel és hóval, nagy sárral és meleg héttel végződött. (Payr 64.)

Az év nagy hideggel indult. (Payr 66.)

Ezen a télen nagy hó volt egészen újévig. Vince napján (jan. 22.) erősen olvadt, úgyszintén Pál fordulásakor (jan.25.), ami jó jel a következő szüretre. A február eleje után felettébb igen hideg idő volt, a tél erősen tartotta magát, s a hó is sokáig fekve maradt az idén. (Payr 68.)

Igen hideg tél volt. (Payr 69.)

Hideg, hóban olykor gazdag telünk volt. (Bruckner)

Az idén télen újévig szokatlanul nagyon esős időjárás volt, nagy sarakkal, de azután szép száraz idő következett. (Payr 74.)

Ezen a télen nagy hidegek voltak, de nem volt túlságosan nagy havunk. (Payr 7. Hennig 62)
A befagyott Fertő-tó szélessége Ruszttól Ilmitzig 3830öl ( cca 7262 m) volt. (Rumi 340.)

Meglehetősen hideg tél volt, sok hóval, amely azonban nem maradt sokáig fekve s így a szőlőkben kellő időben lehetett munkához látni.

Különösen meleg tél volt, amelyben még hó is kevés esett. (Bruckner)

Szokatlanul száraz tél volt, az időjárás állandóan szép volt, mintha húsvét körül járnánk. (Payr 79.)

Hó Karácsonyig jóformán nem is volt, ezután elég hó esett. (Payr 81.)

Olyan enyhe telünk volt ismét, hogy mindig dolgozni lehetett. (Bruckner)

Ismét igen hideg tél s nagy havunk is volt. Nagy hegycsuszamlások is voltak ebben az esztendőben. (Payr 87.)

Ebben az évben erős hideg és kemény tél volt, amelyben nemcsak a mély felvésű szőlők, hanem a tó menti szőlők is elfagytak. (Csányi 149.)

Ebben az évben igen nagy telünk volt, mely a szőlőtőkékben igen nagy kárt tett. (Payr 89.)

Ebben az évben igen kemény telünk telünk volt, az alsó szőlők mind elfagytak. (Csányi 156)

Azonnal az év kezdetével igen nagy hidegek voltak, mindjárt nagy hó hullott, és február eljén nagy hóvihar volt. (Payr 91.)

Ebben az esztendőben igen hideg tél volt, úgyhogy a Fertő tó menti, valamint az attól távolabbi szőlők mind elfagytak, mert nem volt hó. 100 vesszőn sem lehetett fürtöt találni, mert a rügyek csaknem mind elfagytak. (Csányi 164.)

Egészen márciusig enyhe volt a tél, és akkor aztán májusig nedves és hideg. A kolera, amely Európa számos vidékén még dühöngött, helyet készített most a már ismert influenzának (grippe) és megkövetelte annak is a maga áldozatait.