Hónapok | Évszakok | Irodalom | Galéria | Kapcsolatok



I.Tavasz

1414.
Az egész év nedves csapadékos volt. Gyakoriak voltak az áradások. (Bruckner)

1416.
Ebben az évben 400 haltak meg a továbbtartó járványos betegségtől. (Bruckner)

1421.
Nedves esztendő. (Bruckner)

1422.
Száraz esztendő. (Bruckner)

1426.
Nagy ínség volt ebben az esztendőben. Majdnem minden nap esett. Olyannyira esős esztendő volt, hogy a földeken és a szőlőkben nem lehetett dolgozni. Emberben és állatban hiány volt. (Bruckner)

1429.
A háború (1428-ban kezdődtek a Huszita hadjáratok Észak-Magyarországon. Igen sokáig eltartott és 1443-ban el is foglalták a szomszédos Macskakő várát. Majd 1467-eben Mátyás király foglalta vissza és romboltatta le a várat) és a forró betegség („hietzige krankheit”) sok embert elvitt. (Bruckner)

1449.
Annyira nedves esztendő, hogy a szántóföldet bevetni sem lehetett. (Bruckner)

1492.
Nagy károkat okozó áradások voltak. (Bruckner)

1602.
Korai tavasz. (Bruckner)

1624.
Sok hó után, sok áradás. Már április volt, amikor a földeken dolgozni lehetett. (Bruckner)

1628.
Nedves tél után, inkább száraz időjárás. Az előző ősszel a sok eső miatt nem tudtak vetni emiatt minden kései. (Bruckner)

1641.
Havas, mindig esős és hideg időjárás volt. (Payr 29.)

1642.

Márciusban, májusban és júniusban három hónap alatt nem volt eső. De mindig száraz is hideg időjárás. (Payr 30)

1651. Ebben az évben a tavasz rosszúlindúlt, hideg és nedves időjárással, de hála Istennek, ezt követőleg meleg lett. (Bruckner)
1653. Annyira enyhe tél volt hogy márciusban már minden be volt vetve, a szőlőtőkék is korán rügyeztek (Bruckner)
1655. A szigorú tél utón úgy nézett ki, hogy a gabona kifagyott. Sokan ki is szántották amint lehetett és bevetették árpával. Voltak akik nem bántották, s egy eső után a gabonaföldek magukhoz tértek, és bár gyérek lettek sok gabona termett. (Bruckner)

1658.

Szép �ld�sos eső esett, hála Istennek. (Payr 51.)
1660.

Március 31-én, húsvét (Hv márc.28.) utáni szerdán dörgött először: április 5-én eső volt, majd hosszantartó szárazság, s úgy a gabona a fejlődésben elmaradt, a csigák a zabban és az árpában nagy kárt okoztak. Május 16. előtt a sok eső miatt a kötözést és a kapálást csak kemény munkával lehetett elvégezni,s csak 1-2 nap volt a munkalehetőség. (Payr 54.)

1661.

Igen nedves és meleg volt az idei tavasz, mint a télnek túlnyomó része. Egész tavasszal túlnyomórészt esős időjárás volt, s zivatarok voltak. A jégverés némi kárt okozott, de a szomszédságban még több volt a jégverés, mint itt, és a meleg is nagy kárt okozott. (Payr 54.)

1662.

Oly nedves volt az idő, hogy sok gabona a földön megfulladt. (Bruckner)

1664.

Hideg telünk után, langyos tavasz majd végén, április 26- május 2-áig hideg esővel és hóval vegyesen, és a szőlőtőkékben a gyümölcsfákban sok kárt okozott. (Bruckner)
A március szépen indult s az egész hónap száraz volt, sohasem volt eső,  április 20-ig nagy szárazság, és így minden nyugalmi állapotban volt.  április 21-én szép meleg eső volt.
Április 27-én újholdkor április felé egészen hideg volt az időjárás. Eléggé fagyott, és a meleg szobák jól estek. Olyan volt, mint tél közepén, a gyümölcsfák már meglehetősen rügyeztek, a szőlőtőkék rügyei még nem fakadtak ki, és így hála Istennek kár nem történt. Május 8-án éjjel bokáig érő magas hó esett, másnap 9-én egész nap eset az eső, ami a havat megette. Az egész idő alatt hideg szeles idő volt, a szőlőtőkék nyugalomban maradtak, és igen egyenlőtlenül hajtottak. Egy részük korán, másik későn, mindez azonban nem okozott kárt, de május 15.én éjjel hideg szél volt, és ez a fagy leírhatatlan károkat okozott a szőlőkben, sokkal több hegyi szőlő égett le akkor mint 2 évvel ezelőtt. (Payr 61.)

1665.

A február végi nagy vihar után jó nagy hó és hideg következett, a sok hófúvás miatt 3 hétig nem lehetett az állatokat befogni. Nagy utótél volt, március és áprilisban csak száraz és hideg szelek fújtak. Május 13-án és 14-én szép meleg eső volt, amelynél az összes terményekre jobb nem lehetett volna, a földeken dolgozni lehetett, és a jó meleg idő megmaradt. (Bruckner)

1666.

Egész március hideg széllel és hóval múlott elm, s a fagy miatt nem lehetett künn semmit sem végezni, sem kapálni, sem szántani. Április 22- és 24-én fölöttébb szép meleg eső volt, de amellett kissé hűvös szél volt. A termés mind szépen indult, mind a gabona, mind a szőlő. Május 4-én újból nagy fagy volt, mely a szőlőkben igen nagy károkat okozott. Erős hideg szél fújt és éjjel dér volt. (Payr 63.)

1668.

Március 21-én leeresztették az alsó tó vizét, ez 3 napig tartott, a következő 3 nap alatt a meggyesieknek le kellett a tavat halászniok.
Április 2-án, Húsvéthétfőn, kezdett havazni, majdnem térdig érő hó lett,  s az 8 napig maradt fekve, bár közben esett is. Az erdőben a hó tovább maradt meg, a hó a korán virágzott gyümölcsfákban kárt tett, április meglehetősen nedvesen indult s oly erős fagy is volt, hogy üres kocsikat is elbírt a fagyott sár, és még állandóan fagyott.

 

Május 12-én éjjel fagyott s dér volt. A Kolnberg, Angerer, Bozman és Neuberg szőlőiben, valamint a mély felvésű szőlőkben, Kanradtban a fagy igen nagy kárt okozott. (Payr 65.)

1669.

A március szerfelett száraz kezdetű volt, és ilyen is maradt az egész hónapban. Március szép száraz és nagyon poros volt. Április kezdete szép, egész 3-ig, ekkor esett 4-én, 5-én egész nap, nagy havazás is volt és a hó 8 napig megmaradt. Április 22-én ismét havazás állott be, Húsvét hétfőjén (ápr.22.) igen hideg szél fújt, és nagyon aggódtunk a szőlőben és a gabonában lehető károk miatt. A hideg idő 8 napig tartott. Ekkor választották Naedl (Natl) Lipótot polgármesterré, és ez nap olyen fagy keletkezett, hogy a kádakban igen vastag jég képződött, de a fagy oly kis kárt okozott, hogy szóra sem érdemes. (Payr 66.)

1670. Ebben az évben a Duna Bécs mellett oly nagy volt, hogy számos házat elöntött vagy elsodort. (Bruckner)
1671.

A sok hó nagyon sokáig megmaradt mégpedig 14 nappal Húsvét utánig. (Hv.márc.29.) Március igen száraz volt…Mindig hűvös időjárás volt… (Payr 68.)


Márciusban és áprilisban nagyon esett, ezt követőleg hosszantartó szárazság volt. (Payr 69.)

1675. Hosszú tél volt annyira, hogy az árpát későn vethették el s a szőlőkben való munka is későn vehette kezdetét. Nagy áradás volt Sopronban. A május hűvös vagy időnként hideg. (Bruckner)
1676. A március oly száraz volt, hogy erősen porzott, a hónap utolsó napján azonban kiadós eső volt, úgyszintén április 1-én, s Húsvét utánra (Hv. ápr.5.) még sok kapálni való maradt hátra a nagy szárazság miatt, és még nem is nagyon látszottak szőlőszemek. Május 28-án nagy jég esett Kismarton körül, így Höflány, Szárazvám, valamint Pecsenyéd, Zarány és más ott levő helységekben, s a szőlőket úgyszintén a gabonát módfelett elverte, s a luhulló víz is nagy károkat okozott, így Bécsújhelyen állítólag oly nagy jégvereés volt, hogy az egyik korcsma pincéjében is jég feküdt. (Payr 74.)
1678. A tavasz nedves volt. (Bruckner)
1680.

A meleg tél után a szőlőtőkék is korán kezdtek el fakadni. (Bruckner)
A szőlők szépen rügyeztek, fejlődtek ami nagy örömet okozott, mert sem dér, sem szőlőbogár nem volt, hanem olyan idő járta, hogy az ember jobbat nem kívánhatott, de senki sem gondolta, hogy Isten úgy áldja meg, amint az meg is történt. (Payr 79.)

1682. Igen enyhe telünk volt, annyira hogy állandóan dolgozni lehetett. A tavasz is kedvező volt. (Bruckner)
1684. Idén is oly sok hernyó volt, hogy nemcsak az erdő fáit rágták le annyira teljesen, mintha a fák elszáradtak volna, hanem még a gyümölcsfákat is, sőt a gabonaföldeken, valamint a szőlőkben is, mert az erdőkben már nem volt mit enniök, és így az erdőkhöz közeli szőlőkbe kúsztak és azok hajtásait rágták le. Még nem fordult elő, hogy a hernyók a szőlőkben ilyen pusztításokat tettek volna. (Csányi 104.)
1700. A télen nagy hó volt, és még március 26-28-án is nagyon havazott úgyannyira, hogy a szőlőkben Húsvét után (Hv. ápr.11.) sem lehetett dolgozni. A napszámot is drágán fizették. (Csányi 168.)
1808.

 Az első hónapokban nem történt más különös, figyelemreméltó, ami megérdemelte volna, hogy az utókornak megőriztessék, mint az a forróság és szárazság, egészen az aratásig, amely nap mint nap borzasztóan esödött. Ember, állat, növény, minden szomjazott és üdítő esőre vágyott. A gabona gyorsan érett, minden az aratás felé törekedett. Mindenki a földeken volt elfoglalva. Július 19-én kezdődtek a szörnyű események melyek hosszú időre melékezetessé tették ezt az évet.

1832.  Miután több mint 100 éve annak, hogy fákat ültettek a Várkerület körül és sohasem jutottak dűlőre vele, mert hol a talaj volt alkalmatlan, de inkább a marhák rongálták meg a piac oldalán, a háztulajdonosok sem akarták igazán elviselni és azok tönkretételéhez sokan ők maguk járultak hozzá. Ezeket a fákat most kiásták, hogy soha többé ne ültessenek. Egyedül az Ógabona tér oldalán ültettek el néhány fát a Séta térig.

 



II.Nyár

1231.
A rossz termés következtében a Ferto-tó vidékén ezren és ezren haltak éhen. (Hazánk 1904: 178)
1242. 1242. IV. Béla király a dalmát tengerpartról tért vissza Magyarországra, hogy a II. Frigyes osztrák herceg által zsarolással zálogba vett nyugat-magyarországi vármegyéket, köztük Sopron várát visszaszerezze. Sopron ostrománál Csák-nembeli Máté királyi tárnokmester fia, Detre comes tüntette ki magát, amint ezt IV. Béla egyik oklevele beszéli el: „Visszatérvén a tengerpartról, hadat vezettünk az osztrák herceg ellen, és Sopronnál, amelyet a herceg elfoglalt, tábort ütöttünk, hogy visszaszerezzük a várat, ezt hadinépünkkel mindkét oldalról körülvettük, ahol az említett Detre a várból rejtett csellel, a mi ártalmunkra kitörı íjászoktól, amikor lándzsát ragadva ıket a várba visszaűzte, számszeríjlövéstıl két olyan súlyos sebet kapott, hogy alig menekült meg a halál karmaiból”. Az itt kiemelt mindkét oldalról kifejezés csak a soproni vár (ma: belváros) északi oldalára (itt volt az Előkapu!) és a keleti oldalára (itt volt a Hátsókapu!) vonatkozhat: innen volt várható a várbeli osztrákok kitörése. A vár déli oldalát mocsaras tó (ma: Széchenyi tér) védte: itt volt a római város (Scarbantia) déli kapuja (ma: Széchenyi tér 18. sz.), amely a magyar uralom elején még használatban volt. Az osztrákok rejtett csellel, azaz a különben már nem használt (a mai napig megmaradt) római kapun törtek ki és így meglepték a Hátsó kapu közelében táborozó magyarokat. Detre comes ekkor ragadott lándzsát és őzte vissza az osztrákokat a várba.

1409.
A pestis miatt a város majdnem teljesen elnéptelenedett.

1411.
A termés a földeken rothadt, mert az egész év esos volt. Az élelmiszerek megdrágultak. (Bruckner)

1413.
Rosszul sikerült a gabonatermés az egész év esos volt. (Bruckner)

1415.
Valamivel jobb gabonatermés. (Bruckner)

1416.
Jól sikerült a termés. (Bruckner)

1417.
Közepes termés volt ebben az évben. (Bruckner)

1418.
Jól sikerült a gabona termés. (Bruckner)

1419.
Ebben az évben ugyancsak jól sikerült a gabona termés. (Bruckner)

1420.
Közepes gabona termés. (Bruckner)

1421.
Közepes gabona termés. (Bruckner)

1422.
Kevés gabona, de jó minoségu termett. (Bruckner)

1424.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1426.
Rosszul sikerült a gabona, minden megdrágult. (Bruckner)

1429.
A háború (III. Endre felszólította Albertet azon várak visszaadására, melyeket László utolsó éveiben németujvári Henriktol elfoglalt. Albert tagadó választ adott, sot csakhamar Pozsony és Nagyszombat vidékét egészen a Vágig elfoglalta. Erre Endre király oláh, ruthen, kúnok és magyarokból összegyüjtött nyolcvan ezernyi sereggel ez év nyarán a Lajtánál termett, hol seregét két részre osztá. A kunokat Miklós nádor vezérlete alatt Bécs és Németujhely közötti vidék pusztítására kuldte el; maga pedig a sereg többi részével a Lajta melléki várak bevétele után Bécs alá ment; a külvárosokat felégette, s Bécset hat hétig ostromolta s körülzárolva tartotta.) és a forró betegség („hietzige Krankheit”) sok embert elvitt. (Bruckner)
Ez évben olyan nagy hoség volt, hogy nappal nem lehetett dolgozni. Gabona kevés termett. (Bruckner)

1430.
Közepes gabona termés (Bruckner)

1431.
Közepes gabona termés (Bruckner)

1432.
Jó gabona termés volt. (Bruckner)

1433.
Közepes gabona termés (Bruckner)

1490.
Az év közepén – Mátyás halála után (áprils 6.) – Sopron városa az összes soproni zsidót börtönbe vetette.

1434.
Nagyon száraz esztendo, kevés de jó gabona (Bruckner)

1436.
Jó gabona termés. (Bruckner)

1437.
A hosszú tél ellenére közepes gabonatermés volt. (Bruckner)

1438.
Nedves esztendo, gyenge gabonatermés. (Bruckner)

1439.
Ebben az évben a háborúskodás miatt nem lehetett aratni. (Bruckner) lásd osz 1439.

1440.
Száraz esztendo de, jó gabonatermés. (Bruckner)

1441.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1442.
Sok gabona termett. (Bruckner) lásd június 29.

1444.
Szerencsétlen esztendo volt a gabonatermésben is. Nagy járvány pusztított sok ember meghalt. (Bruckner)

1445.
Jó év volt, és bár a július 30-i jégverés sok kárt okozott, mégis jó közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1446.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1447.
Forró nyár. Az országban marhavész volt, sok ezer állat elpusztult. A gabonatermés közepesen sikerült. (Bruckner)

1448.
Gazdag gabonatermo év. (Bruckner)

1449.
Kevés gabona termett. (Bruckner)

1451.
Nedves esztendo, olyannyira, hogy a Ferto-tó menti községek lakóinak majdnem el kellett költözködniük, annyira megnövekedett a tó. Kevés gabona is termett. (Bruckner)

1452.
Ez az év nem volt nedves, sokszor volt zivatar. Gyenge gabonatermés. (Bruckner)

1453.
Valamivel jobb gabonatermés. Ez az év is nedves volt, kevés a gabona mert egy része a földeken rothadt. (Bruckner)

1454.
Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1455.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1456.
Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1457.
Jó közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1459.
Kevés, de nagyon jó gabona termett. (Bruckner)

1460.
Ebben az évben olyan betegség pusztított amely sok ember halálát okozta. Forró nyár volt, árpa jóformán nem termett, s nagy szénahiány volt. A tó nádja, mint takarmány jó szolgálatot tett. A Ferto-tó megkisebbedett. Búza és rozs is kevés termett. (Bruckner)

1461.
Egész nyáron át nem esett. Kevés volt a széna és a szalma, valamint a gabonatermés. A Ferto-tó oly kicsiny lett, hogy száz lépésnyire a nádfaltól már nem volt víz. (Bruckner)

1462.
Ez is száraz esztendo. A Ferto-tó még kisebb lett. Gabona kevés de jó termett. (Bruckner)

1463.
Kevés gabona termett. (Bruckner)

1464.
Ismét száraz év. Gabona közepesen sikerült. (Bruckner)

1464.
Annyira száraz esztendo, hogy vízhiány is volt. A gabonatermés jó. (Bruckner)

1466.
Ez is száraz év. A Ferto-tó olyan kicsiny, hogy hala sem volt. A hal csemegének számított, ami csak a gazdagok asztalára került. A halat a Balatonról hozták Sopronba. A Ferto-tó majdnem teljesen kiszáradt és a fenekén lehetett járni. Gabona kevés termett. Széna és sarjú is kevés volt. (Bruckner)

1467.
Ebben az évben takarmány és élelmiszerhiány volt gabonában. (Bruckner)

1468.
Ennek az évnek gabonatermése jobb és több a takarmány is. (Bruckner)

1469.
Gabona- és takarmánytermés jobb volt. (Bruckner)

1470.
A bor gyalázatos és savanyú lett. (Bruckner)

1471.
Jó közepes gabonatermés. (Bruckner)

1472.
Rossz gabonatermés (Bruckner)

1473.
Száraz esztendo, szalma és széna kevés, gabona is kevés termett. Minden drágább lett. (Bruckner)

1474.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1475.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1476.
Ez az esztendo gazdag gabonatermést adott, de minden drágább lett a háború miatt. (Bruckner)

1477.
Igen jó gabonatermés (Bruckner)

1478.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1479.
Ez az év olyan száraz volt, hogy az összes patakok és folyók kiszáradtak. A Duna sem volt hajózható, a Száva olyan kicsiny, hogy majdnem átgázolható volt. A Ferton –kicsiny volta miatt- gyalogszerrel át lehetett menni. Nagy takarmányínség, a parasztok kénytelenek voltak állataikat eladni, mert nem volt sem széna, sem szalma, és sarjú sem nott. Kevés a gabona. A malmok vízi erovel nem orölhettek, s az emberek kis kézi komalmaikkal oröltek. (Bruckner)

1480.
Ez az év eso szempontjából is jobb volt (lásd május). A gabona is jobb termést adott. A lakosság is jobban érezte magát. (Bruckner)

1481.
Leégett a Bécsi-kapunál lévo szélmalom. Száraz esztendo volt ismét, de jó gabonatermést adott. (Bruckner)

1482.
Sok takarmány és sok gabona (Bruckner)

1483.
Egy fellépett betegségben a hadsereg számos katonája meghalt. Sopronban a „forró betegségben” (hagymáz, tífusz) sok ember elpusztult. Egyébként jó gabonatermés. (Bruckner)

1484.
Oly forró nyár volt, hogy nappal nem lehetett dolgozni, leginkább éjjel. (Bruckner) Ennek ellenére jó közepes gabonatermés. (Bruckner)

1486.
Igen jó gabonatermés volt és mindennek ára is volt. (Bruckner)

1487.
Jó gabonatermés, azonban a háború miatt minden drága volt. (Bruckner)

1488.
Jó gabonatermésu év, de mégis drágaság volt. (Bruckner)

1489.
Száraz nyár. Ennek ellenére a gabona igen sok és jó. (Bruckner)

1490.
Gabonában is jó közepes termésu év volt. (Bruckner)

1491.
Nedves év volt. A gabonatermés csak közepes lett. (Bruckner)

1492.
Száraz nyár volt. Jó gabonatermés. (Bruckner)

1493.
Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1494.
Jól termett a gabona. (Bruckner)

1495.
Száraz és hideg év. Mégis közepes gabonatermés. (Bruckner)

1496.
A májusi fagy ellenére a gabona közepes termést adott, de a takarmány igen sok lett. (Bruckner)

1498.
Száraz esztendo. Gabona kevés, de jó volt. Szalma kevés, széna majdnem semmi, úgyszintén sarjú sem volt. (Bruckner)

1499.
Forró és száraz nyár. Gabona közepesen termett. (Bruckner)

1500.
Gazdag gabonatermo év. (Bruckner)

1503.
Jó esztendo gabonában. (Bruckner)

1504.
Igen száraz esztendo, a patakok mind kiszáradtak. A Ferto-tó annyira leapadt, hogy a nádfaltól 1000 lépésnyire be lehetett menni és helyenként száraz szigetek képzodtek. Ebben az évben kevés szalma, széna és sarjú adódott. Nagyon kevés a búza és a rozs, majd árpa semmi. (Bruckner)

1505.
Száraz esztendo ez is, de jobb gabonatermés. (Bruckner)

1506.
Nagyon jó gabonatermo év. (Bruckner)

1507.
Hideg és esos nyár. A gabona künn rothadt. (Bruckner)

1508.
Valamivel jobb év a gabonát illetoleg is. (Bruckner)

1509.
Jó gabonatermés. (Bruckner)

1510.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1511.
Gabona, szalma és széna kevés, sarjú egyáltalán nem volt. (Bruckner)

1512.
Széna sok termett, de az esos ido miatt elrothadt. Szalma sok volt, de gabona kevés. (Bruckner)

1513.
Nedves év, sok takarmány termett, de kevés gabona. Sok volt a búzában és minden gabonában a konkoly. (Bruckner)

1514.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1515.
Ennek az évnek a gabonatermése valamivel jobb volt. (Bruckner)

1517.
Gabonatermése ennek az évnek jó volt. (Bruckner)

1518.
Száraz nyár. Igen kevés szalma, széna és sarjú. Gabona kevés de jó. (Bruckner)

1519.
Gabonában és minden terményben jó esztendo lett volna, de a jégeso (jun.4.) nagy kárt tett. Egy boglya gabona csak 1/4-1/2 vékát (gabonaszemet) adott csak. (Bruckner)

1520.
Jó gabona, széna, szalma termett. (Bruckner)

1521.
Száraz esztendo, kevés széna, szalma és sarjú semmi nem termett. Gabona kevés de jó. (Bruckner)

1523.
Gabonában jó termés volt. (Bruckner)

1524.
A fagy (május 4) miatt közepes gabonatermés. (Bruckner)

1525.
A hosszú tél ellenére közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1526.
A sok csapadék miatt a kevés gabona termett. Nagyon sok benne a gaz. (Bruckner)

1529.
Sok és jó gabona termett. (Bruckner)

1530.
Járványos betegség (pestis) miatt sok ember meghalt. (Bruckner)

1531.
Közepes gabonatermo év volt. (Bruckner)

1533.
Az országban járványos betegség (pestis) miatt sok ezer ember meghalt. (Bruckner)

1533.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1535.
A nedvesség miatt a gabona a földeken rothadt. (Bruckner)

1536.
Az év annyira nedves volt, hogy sok szántóföldet nem lehetett megmuvelni. Több gaz termett mint gabona. Gyakran sok kárt okozó áradások voltak. (Bruckner)

1537.
Ennek az évnek a gabonatermése valamivel jobb volt. (Brusckner)

1538.
Közepes gabonatermo év volt. (Bruckner)

1539.
A nyár olyan forró volt, hogy az embereknek éjjel kellett dolgozniok. Szalma, széna és sarjú sem termett. Gabona is kevés, de jó. Takarmányhiány, a szarvasmarhákat az erdokbe terelték élelemért. A barmot jóformán elajándékozhatják az eleséghiány miatt. (Bruckner)

1540.
Ez az év annyira száraz volt, hogy az összes patakok kiszáradtak. Kevés gabona és takarmány termett. (Bruckner) Magyarországon néhol a víz drágább volt, mint a bor. (Péterffy 206.)

1541.
Ez az év is annyira száraz volt, hogy a Ferto-tó is kisebb lett s nem lehetett rajta halászni. A hal annyira drága lett, hogy csak nagy urak ehették. Kevés volt a szalma és a széna, sarjú semmi. A gabonatermés közepes volt. (Bruckner)

1542.
A nyár forró és száraz, a gabonatermés közepesen sikerült. (Bruckner)

1543.
Száraz év, a Ferto-tó eltünt. Sopronban vízínség volt. Gabona kevés és mindeféle takarmányban hiány volt. (Bruckner)

1544.
Annyira száraz esztendo, hogy a Ferto-tóban itt-ott látszott csak nedves rész. Gabona és takarmány is kevés volt. Az összes élelmiszerek drágák lettek. (Bruckner)

1545.
Oly száraz év, hogy az összes kutak kiapadtak. Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1546.
Gabonában jó közepes év volt. (Bruckner)

1547.
Gabonatermést illetoleg ez az év jobb volt. (Bruckner)

1458.
Inkább nedves, mint száraz esztendo. Annyira jó gabonatermo év volt, hogy az emberek nagyon segíthettek magukon. (gazdagodhattak). Nagy (járványos) betegség dühöngött az országban, hogy sok ezer ember meghalt- (Bruckner)

1549.
Nedves esztendo., majdnem minden nap esett. A Ferto-tó annyira megnagyobbodott, hogy a balfi rétek és szántóföldek mind a víz alá kerültek. A termés a földeken rothadt. A gabonatermés rossz volt, de takarmány sok termett. (Bruckner)

1550.
Nedves esztendo, a gabonatermés rossz volt. (Bruckner)

1551.
A gabonatermés közepes volt. (Bruckner)

1552.
Nem sikerült gabonatermo év volt. (Bruckner)

1553.
Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1554.
Jó közepes gabonatermo év volt. (Bruckner)

1555.
Ebben az évben volt egy betegség (pestis), mely miatt sokan meghaltak. Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1556.
Közepes gabonatermés. (Bruckner)

1557.
Igen száraz év. Közepes gabonatermés. (Bruckner)

1558.
Sok gabona termett. (Bruckner)

1559.
Száraz év. A ferto-tó oly kicsiny lett, hogy halászni jóformán nem lehetett, a hal nagyon drága volt. (Bruckner)

1560.
Ez az év is száraz volt, a gabonatermés sikerült. (Bruckner)

1561.
Ez az év is száraz volt. Kevés széna és szalma, sarjú semmi sem termett. Gabona kevés, de jó. (Bruckner)

1562.
Jó esztendo volt, gabonában is gazdag. (Bruckner)

1563.
Száraz év volt, gabona közepesen sikerült. (Bruckner)

1564.
Oly nedves esztendo, hogy a termés a földeken rothadt. (Bruckner)

1565.
Nedves esztendo. Sok széna, szalma és sarjú termett. Gabona kevés. (Bruckner)

1566.
Ez az év is nedves volt. Kevés gabona termett. (Bruckner)

1567.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1568.
Szárazságban kevés de jó gabona termett. (Bruckner)

1569.
Ez az év is száraz volt. Gabona, széna és szalma igen kevés lett. Minden megdrágult. (Bruckner)

1570.
Ebben az évben is szárazság volt, de mindenben, úgy gabonában is jó közepes esztendo. (Bruckner)

1571.
Csekély gabonatermo év. (Bruckner)

1572.
Száraz és meleg nyár, mindamellett jó gabonatermo év. (Bruckner, Hennig 52.)

1573.
Közepes gabonatermo év, egyúttal száraz esztendo is volt. (Bruckner)

1574.
Jó közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1576.
Ebben az évben nagy járványok voltak országszerte. Nálunk Sopronban is sok ezer ember halt meg. A hetivásárokat a Magyar-kapu elott tartották. Ez az év is száraz volt, bár a gabonatermést tekintve valamivel jobb volt. (Bruckner)

1577.
Ebben az esztendoben a járvány és a halálozás csökkent. Ezen a nyáron mindig esett, úgyannyira, hogy a termés künn rothadt. Takarmány sok termett, de gabona kevés. (Bruckner)

1578.
Nedves esztendo, kevés gabona termett. (Bruckner)

1579.
Közepes gabonatermo év. (Bruckner)

1580.
Gabona közepesen sikerült. (Bruckner)

1581.
Közepes gabonatermés. (Bruckner)

1582.
Ebben az évben sok esonk volt, majdnem mindennap esett, a termés künn rothadt. (Bruckner)

1583.
Nagyon száraz év, gabonatermés közepes. (Bruckner)

1584.
Száraz esztendo szintúgy. Kevés, de jó gabona. (Bruckner)

1585.
A tavasz esok hiányában a gabona elmaradt, és egy régi méronek ára 3 forintra emelkedett. A rozs jól sikerült, zab jóformán nem termett, fu sem volt a lovak és a szarvasmarhák számára (általános takarmányhiány). Ez volt az a forró nyár, amikor nemcsak itt nálunk száradtak ki a patakok, hanem a Lajta is Bécsújhely mellett és még más vizek a Csallóközben és a Hanságban. A föld az állandó forróságtól égett, s hatalmas buzt terjesztett. (Fauth 5.a)

1586.
Jó év volt. A gabonatermés is sikerült. (Bruckner)

1587.
Széna, szalma és sarjú kevés volt. (Bruckner)

1588.
A gabona kevés volt. Sok volt a földeken az egér, csapatostul voltak és sok kárt okoztak. (Bruckner)

1589.
Rossz gabonatermés. (Bruckner)

1590.
Száraz esztendo, kevés gabona. (Bruckner), Sok gabona termett. (Payr 4.)

1591.
Minden nagyon szépen mutatkozott, de a méz- vagy lisztharmat mindent elpusztított. Kevés gabona termett. (Bruckner, Payr 4.)

1592.
Rozs semmi nem termett, de a búza és az árpa sikerültek. (Bruckner). A gabona meglehetosen termett. (Payr 4.)

1593.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)

1594.
Gabona meglehetosen sikerült. (Bruckner)

1595.
Száraz nyár, de a gabonatermés jól sikerült. (Bruckner)

1596.
Száraz esztendo, a gabonatermés közepes volt. (Bruckner)
Gabona elég termett. (Payr 5.)

1597.
Gabona elég termett. (Payr 5.)

1598.
Gyenge gabonatermésu év. (Bruckner)

1599.
A gabona is jól sikerült. Marhavész pusztított az egész országban, sok szarvasmarha elpusztult. (Bruckner) Nagy hoség volt, a búza, drága, méroje 4 tallérba került a kenyérgabonáért egész Bajorországba utaztak el, sokan 3 napig nem kaptak kenyeret, csak a bortól laktak jól s egészségesek maradtak, gyümölcs is volt elég. A szarvasmarha nagy tömegben pusztult, de egész Magyarországon mind az idén, mind a rákövetkezo évben is. (Chron. Sopron. 38)
Sok állat elpusztult. (Payr 6.)
1600. Ebben az évben sok felhoszakadásunk is volt, és igen nedves volt a nyár. (Fauth 11b)
Ebben az évben meleg idojárás volt, ami miatt drágaság keletkezett. Egy köböl gabona aratás körül 2 tallér volt, az aratás után 6-7 rajnai forintért adták el. (Payr 6)

1601.
A gabonatermés jól sikerült. Ebben az évben megszuntek a járványos betegségek okozta halálozások, s a hetivásárokat ismét a városban tartották. (Bruckner)

1602.
Jó gabonatermés (Buckner). A gabonatermés sikerült. (Payr 6.)

1603.
Gazdag gabonatermés volt. (Payr 6.) Igen nedves év, kevés gabona termett. (Bruckner)

1604.
Ebben az évben gabbona is elég termett. (Payr és Bruckner)

1605.
Ez az év jó lett volna, ha a földeket meg lehetett volna muvelni. (Payr 6., Bruckner)
Ebben az évben, amely sok tekintetben szomorú volt, egy ökör ára 3-4 tallér, egy tehéné 2 tallér volt, s mégis a mészárosok a hús fontját drágán adták. (Fauth 17a)
1606. Száraz eszendő,kevés de jó gabona termett. (Bruckner)

1607.
Száraz év és volt forró nyár. Gabona kevés lett, de jó. Szalma és széna, valamint sarju sem volt. (Bruckner)
Jó, gazdag gabonatermo év volt, de aszályos. (Payr 10)

1608.
Ez az év is száraz volt. A gabona sikerült (Bruckner) A meglehetos termés miatt jó esztendo volt. (Payr 10.)

1609.
A gabonatermés is jól sikerült. Ezen a vidéken is marhavész volt és sok szarvasmarha elpusztult. (Bruckner)
Jó gabonatermo év volt, békés esztendo, de ebben az aszályos évben sok szarvasmarha pusztult el. (Payr 11.)

1610.
Ez az év is szárazvolt, kevés gabona, szalma és széna. Sarjú szinte semmi. (Bruckner)

1611.
A gabonatermés nem sikerült (Bruckner)

1612.
Egész nyáron szép ido volt. Minden jól termett, a búza is. (Bruckner)
A termés mindenben jól sikerült. Mindég jó meleg idojárás volt. (Payr 11)

1613.
Közepes gabonatermés. (Bruckner)

1614.
Elkésett a termés, gabona is kevés termett. (Bruckner)

1615.
Gazdag gabona aratás. (Fauth 23a) Jó gabonatermo év volt. (Bruckner)

1616.
Aszályos nyár volt. Kevés gabona termett. Nagy takarmányínség volt. (Bruckner)
Igen forró és aszályos nyár lett, sok faluban tuzvész pusztított; vérhasban sokan haltak meg, itt két tuzvész keletkezett és ismételten voltak tüzek. Ebben az évben sem széna, sem sarjú nem termett. (Fauth 24a)
Nyáron az aratás elott a Koln-kútban nem volt víz, de késobb már sok víz volt benne. A Ferto-tó szintje emberhosszúságnyival esett. A legtöbb ember vérhasban és szorulásban megbetegedett, sok gyermek is meghalt. Egerekben gazdag év volt, a megszámlálhatatlan sok egér a szolokben és szántókban nagy károkat okoztak. (Fauth 24a)
Nagyon aszályos év volt, s emiatt országszerte gyakori tüzek voltak. (Payr 12.)

1617.
A gabonatermés is jól sikerült. (Bruckner)

1618.
Jó gabonatermés, gyümölcs és oszibarack sok termett. (Bruckner)

1619.
Ami a gabonát illeti, az az aratás elott a nagy aszálytól és a hoségtol nem tudott fejlodni. Az aratás ideje alatt s azt követoleg sok eso esett, s így a tavaszi vetés ebben az évben lassan érett be. (Bruckner)

1620.
Száraz nyár volt. Az év gabonatermése jobb volt. Nagy járvány volt sok száz ember meghalt. (Bruckner)

1621.
Egy akó bor 10 forintért adtak. (Payr 16.)

1622.
Mindenképpen jó gabonermo év volt. (Bruckner)
… azonban minden drága volt, a bornak akóját 15, 16, 20 és 22 forinton adták, s a marhahús fontja 34, egy tojás ára 48 dénár volt. (Payr 17.)

1623.
Az év gabonatermése jó volt. (Bruckner) Még mindig nagy a drágaság az új pénz miatt. (Payr 18.)

1624.
Aszályos nyár. Gabona, szalma és széna kevés lett, takarmányhiány volt. (Bruckner)

1625.
Ez az év is száraz volt, a gabonatermés közepes. (Bruckner)

1626.
Gazdag év volt gabonában is. (Bruckner)

1627.
Esos esztendo, kevés gabona, de sok szálas takarmány termett, ez legnagyobbrészt azonban a nedvességtol elrothadt. (Bruckner)

1628.
Kései termések, a gabona is rosszul sikerült. (Bruckner) Jóformán egész nyáron át majdnem minden másod- s harmadnap nagy eso volt, ami erosen akadályozta a szolo érését. (Payr 21.)

1629.
Közepes gabonatermés, takarmányban nem volt hiány. (Bruckner)
Gabonában közepes esztendonk volt. (Payr 22)

1630.
Jó közepes gabonatermés. (Bruckner)
Ebben az évben a gabonában nagy drágulás történt, de pünkösd után (Pünkösd vasárnap május 19.) csak 5-6 hétig tartott, s így a véka gabonát itt 4 forintort adták, … ami a termést illeti, mindenben gazdag évünk volt. (Payr 22.)

1631.
A gabonatermés jól sikerült. (Bruckner)
Az idei nyár aszályos volt, s így kevés széna termett. A termést illetoleg gabonában is gazdag évünk volt. (Payr 23.)

1632.
A gabona közepes volt, takarmány azonban igen sok. (Bruckner)

1632.
Ami a gabonát illeti, ugyancsak jó esztendo volt: egy véka búza 4 schillingbe került, a kétszeres 11 garas, a búzát 13-14 garasért árulták. (Payr 24.)

1633.
Gabona kevés termett. (Bruckner)
Ebben az évben is nagy volt (a járvány miatt) a halálozás, és a két vásárt (Margit napi július 13-i, és az Erzsébet napi november 19-i) ezért a magyar kapu elott tartják meg. Úgy mondják 1056 ember halt meg. A termést illetoleg a gabona közepes évi volt, az ára is a tavalyi maradt. (Payr 25. Bruckner)

1634.
Nagy köd volt egész Magyarországon, és idonként nagy károkat okozott. A gabonatermés rosszul sikerült. (Bruckner) A termést illetoleg a gabonában közepes esztendo volt, de a múlt évi árak megmaradtak. (Payr 25)

1635.
Esos május után, száraz és igen meleg nyár volt. A gabonatermés közepes. (Bruckner)
A termést illetoleg most ez alkalommal közepes év volt, de a tavasziakból, az árpából, zabból és más vetésekbol sok lett. Az idei nyár igen aszályos volt. (Payr 26.)

1636.
A termést illetoleg idén gabonában is jó évünk volt. (Bruckner)

1637.
Jó gabonatermo év. (Bruckner)
Ami a termést illeti, gabonában közepes évünk volt. (Payr 27.)

1638.
Rossz gabonatermo év volt. (Bruckner)
A termést illetoleg gabonában rossz évünk volt, a rozs némileg sikerült, búza igen kevés. A búza vékája karácsony elott 3 ft 6 schilling, a rozs 3 ft, de ebben az évben sem lett drágább. (Payr 27.)

1639.
A gabonatermés jól sikerült és általában jó a termés. (Bruckner)
Ami a termést illeti, ebben az évben gabonában gazdag évünk volt, egy véka rozs ára 4 schilling, a búzáé 1ft 3 schilling, ennek az oka azonban
Az, hogy a múlt évben kevés búzát vetettek el a nedves és állandóan esos oszi idojárás miatt. (Payr 27-28)

1640.
Ebben az évben egész nyáron sok eso volt. Különben jó közepes gabonatermo év volt. (Bruckner)

1641.

Gyenge gabonatermo év volt.(Bruckner)

 

Ezen a nyáron sok nedves idojárásban volt részünk. A gabonában is nagy kárt tett az eso. (Payr 29.)


1642.
Gyenge gabonatermo év. (Bruckner)

1643.

A nyár közepesen meleg. Gabona is közepesen sikerült. (Bruckner)

 

Gabonában közepes termés volt az idén, de nem volt hasonló a múlt évi mennyiséghez. (Payr 30.)


1644.

Nálunk is sokan haltak meg pestisben, mégpedig 1450-en. A gabonatermés közepesen sikerült. (Bruckner)

 

A termést illetoleg jó esztendonk volt gabonaában is. Egy méro búza 13, 14 és 15 garasért kelt el, a rozs ára 10, 11, 12 garas volt méronként. Nyáron mindig volt eso. A vásárokat (Margit napi júl.13. és Erzsébet napi nov.19.) a járványok miatt egészen 1645. február 2-ig, a városon kívül a Magyar-kapu elott tartották. Innen kezdve már megint megkezdodtek az elovárosban a vásárok. Ebben az évben a járvány miatt 1350-en haltak meg. Ebben az évben is voltak jégesok, melyek a különféle szolokben (Greiser, Dudles, Langschilling, Goltberingen dulokben és a meggyesiekben) nagy károkat okoztak. Egyes dulokben sok iszapot hordott, s a víz oly nagy volt, amilyen emeberemlékezet óta nem fordult elo. (Payr 31.)


1645.

Jó gabonatermés. A járvány miatt egész éven át haltak meg emberek. Városunkban a pestis következtében 1029-en haltak meg. (Bruckner)

 

A Fülöp napi vásárt (aug. 23) a nagy járványosság miatt nem lehetett megtartani, s a hetivásárokat is újra a Magyar-kapu elott tartották meg. Már tavasztól kezdve, a tavaszt is beleértve aszályos idojárás volt., a kutak teljesen kiszáradtak, de Grassner-f. kút megtette a magáét, és az embereket gazdagon ellátta vízzel. A papréti kút (Furwispruhn) is jól szolgált, de nagyon kimerítették. A Moson megyiek (a Fertotol keletre) ivóvízért csónakokon jöttek át a tavon. Ami a Tutles (Dudles) kútját illeti a külso hegyekben az is jól szolgált, ezektol eltekintve a szolokben dolgozóknak nem volt vizük. A termést illetoleggabonában egyébként közepes esztendo volt. (Payr 32.)


1646.
Az aszály miatt a gabona sokat szenvedett, a termést illetoen igen rossz évünk volt. (Payr 33.)

1647.

Ez az év is annyira nedves volt, hogy a öldeken a gabonátis kimosta, igen sok gyom termett, de gabona kevés. (Brukner)

 

A termést illetoleg a gabonában közepes évünk volt, de a rozs vékáját 27-28 császári garasért adták, a búza vékája 3 ft volt. (Payr 35.)

1648. Nedves esztendő,annyira, hogy egy hét alatt kevés napokon lehetett dolgozni.A szőlőkben a bérek dupla díját kellett fizetni A jégverés is igen sok kárt tett. A termésben sikerületlen év (Bruckner)
1649. Meleg száraz nyár, de közepes gabonatermés. (Bruckner) A gabona nagyon drága volt,egy véka búzát 3 ft 2 sch.-ért,a rozst 22-23 sch.-ért adták. (Bruckner)
1651. Jó közepes gabonatermő év volt. (Bruckner)

1652.

Nedves és elkésett év ennek ellenére közepes gabonatermés. (Bruckner)
Több száz ember halt meg pestisben. (Bruckner)

 

Aszályos nyár volt, igen kevés széna termett. Istennek hála a gabona jól sikerült, de a nagy aszály miatt a köles és a zab már kevésbé. (Payr M.41)

1653.

Jó gabonatermo év. (Bruckner)
Nagyon aszályos nyár volt, s a gabona, köles igen rosszul sikerült, széna is igen kevés lett, szintén a nagy szárazság miatt. (Payr 42) (Ez ellentmond Brucknernek, de a magyarországi más feljegyzések is Payr látszanak igazolni)

 

Egész Magyarországon nagy szárazság volt, és ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség volt (Érkövy 9)

1654. 

Egész Magyarországon nagy a szárazság, ennek következtkben terméketlenség, drágaság és éhsíg volt. (�rk�vy 9)                    

 

Ismét aszályos nyár volt, a búza nagyon visszamaradt fejlődésében, a rozs azonban jól sikerült, a zab teljesen lemaradt, a köles viszont elég jó termést adott. Itt a terményekben drágulás nem állott be. A  gabona egyébk�nt úgy sikerült mint az elmúlt évben. (Payr 43.)

1655.

Általában mindenben jó közepes év volt. (Bruckner)

 

Ebben az évben sok esőnk volt, a termés jól sikerült, a gabona is, de zab és a köles meglehetősen kevés, mégsem volt dgaság. (Payr 47-49)

1656.

A sna és a zab jól sikelt. (Payr 49.)

1657.

Rossz hideg id�j�r�svolt, sok j�gver�ssel, amely a sz�l�ket s�vonk�nt �rte, de a gabonaf�ldeket is. A sz�l�ilonca is puszt�tott, annyira, amint az embereml�kezet �ta nem fordult el�. Id�n a gabona, zab �s �rp�ban j� term�svolt, b�r egyes helyeken m�g keveset adott, de h�la Istennek sz�p id� mellett a padl�sra ker�lt. (Payr 50-51.)

1658.

A gabonaterm�s is csak k�zepes lett. (Bruckner)

 

P�nk�sdt�l (id�n j�nius 9.) kezdve csak esett, a sz�l�kben a munka elmaradt eg�szen augusztus 12-�ig, nem volt �s amelyben ennyire gazosak lettek volna a sz�l�k mint az id�n. (Payr 51.)

1659.

A gabona k�zepesre siker�lt. (Bruckner)

 

Az id�n es�s �s nedves ny�r volt, a gabona m�g �r�skor elpusztult, k�les zab j�l termettek, sz�na �s sarj� sok lett. (Payr 53.)

1660. Es�s id� j�lius 15-�ig majd ezut�n sz�p id� lett. (Payr 54.)
1661.

A gabonaterm�s rossz volt, de szalma, sz�na �s sarj� sok lett. (Bruckner)

 

A ny�r sz�raz volt, s majdnem minden kisz�radt, a gabona igen gy�r volt, 9 kazal adott 1 v�k�t. Viszont nem volt sz�l�bog�r. (Payr 54.)

1662.

Gabona kev�s termett. (Bruckner)

 

Május közepétől szép időnk volt, es�t naps�t�st illet�leg jobbat nem k�v�nhattunk volna. Volt aki 30 bogly�t cs�pelt a gabonaf�ldeken �s �gy 5 m�r� gabon�t kapott. (Payr 55.)

1663. Jó volt, időnként esővel, a gabona azonban sok és jó termett (Bruckner)
1664.

A gabona közepesen sikerült. (Bruckner)

 

Ebben az évben is gazdagon termett a gabona, a háború miatt drágaság volt, 1 véka búza 3 ft, a rozs 2 ft, a zab 1 ft, az icce bor ára 12 dénár, ez azonban csak igazi háborús drágaság volt, aminek nem lett volna szabad lennie. (Payr 61.)

1665.

Közepes bor és gabonatermő év. (Bruckner)

 

Istennek hála az idén a gabona, árpa, zab mind sikerültek és olcsón kerültek a piacra. Augusztusban nap, nap után esett az eső, a szőlőkben nem végezhettek semmit. (Payr 62.)

1666.

Idén a gabona közepesen termett. (Buckner)

 

Ebben az évben is száraz, aszályos nyarunk volt, nagy forrósággal. Széna kevés termett, de gabona, zab árpa az éréskor igen szépen mutatott, hajdina azonban igen kevés lett. Egész júniusban és július ban valamint augusztus első felében soha sem volt eső, (Payr 63.)

1667.

Búza, árpa és zab jól sikerültek, azonban a rozs virágjában pusztult és kevés termett. (Bruckner)

 

A gabona ebben az évben jól sikerült. (Payr 64.)

1668.

Gabona termés közepes, azonban takarmányhiány volt, mert kevés termett. (Bruckner)

 

A gabonát illetőleg közepes évünk volt, a rozs 7-9 ft, a búza pedig 12 ft. A bort Húsvéttól kezdve szüretig 2-3 sőt egyesek 1 dénárért adták. (Payr 65.)

1669.

Már a gabonatermés jó volt, a szalma és a sarjú igen kevés lett. (Bruckner)

 

A gabona mégis olcsó volt, a rozs 7-8, a búza 11-12 ft, igen aszályos nyár volt. (Payr 66.)

1670.  Jó gabonatermésű év. (Bruckner)
1672. Jó év volt gabonában. (Bruckner)
1673. Száraz év meleg nyár, kevés esővel, gabona kevés, de jó, szalma, és sarjú kevés lett. (Bruckner)
1674. Gabonában és általában mindenben jó év volt. (Bruckner)
1675. Ez a nyár kedvező volt. A gabona is jól sikerült, de gyümölcs kevés volt. (Bruckner)
1676. A nyár felette kedvező volt. A gabona jól termett és a gyümölcs is sok volt. (Bruckner)
1677.

A gabonatermés jó. (Bruckner)


Gabona is elég lett, káposzta és répa, valamint mindenféle gyümölcs, továbbá széna és sarjú az állatok számára bőven termett. Jégverésről sem hallottunk az idén. (Csányi 37.)

1668.

A nyár forró volt és a gabonatermés közepes. (Bruckner)


Az idei nyár meglehetősen száraz volt, s mivel sokáig nem esett, a szőlő szépen fejlődött. (Payr 77.)


A száraz nyár miatt nagy egérjárás (Csányi 42.)

1680.

Júniustól szeptember végéig Meggyesen és Rákoson a pestis csúnyán pusztított. (Csányi 48.)


Olyan borév volt az idei, amilyenhez hasonló már néhány éve nem fordult elő, oly sok és egyúttal jó bor termett. Az akós hordónak az ára 1 császári ft, s egy akó bor 4-6 birodalmi tallérért kelt el. És az ilyen év bizonnyal jó évnek mondható, mert a gabona túlontúl jól sikerült, a legszebb bajor búzának mérője 15 garas volt, a magyar búza 9-10, a rosz és az ároa 8, a zab 6 garas. Azonban évi vásárt újból nem tarthattunk a város falain belül mert a pestis vidéken itt-ott még tovább pusztított. (Csányi 48.)

1682.

Meleg esztendő volt, gabona elég termett, úgyhogy a búza vékáját 10forintért, a rozsét 8-ért vették, a bor iccéje 4 magyar dénár volt. Hó Karácsonyig jóformán nem is volt, ezután elég hó esett. (Payr 81.)


1683. Jó gabonatermő év volt, kajszi és őszibarack oly sok termett, hogy az emberek meg sem ehették. A barackból igen jó pálinkát főztek. (Bruckner)


Újév után kezdett el havazni, s a hó oly soká maradt fekve, hogy a böjti kapálás Pünkösd (június 6-7) utánra maradt. Ezután igen nagy aszály lett, úgyhogy az újabb kapálás nem volt lehetséges, s ha volt is kellő időben egy kis eső, az nem jelentett semmit, s a munka csak elmaradt. Egész nyáron az egész országben nagy jajgatás és nyomor volt, (Payr 84.)


Ebben az évben a szőlőbogarak tömegesen léptek fel és nagy kárt okoztak, igen sok hernyó is pusztított a szőlőkben és a gyümölcsfákon, a szántóföldeken és az erdőkben is, amelyek a tölgyeket annyira lerágták, hogy teljesen kopaszon maradtak, mintha kiszáradtak volna. (Csányi 68.)

1684.

Ez az év minden terményét tekintve terméketlen volt, nem termett csak igen kevés gyümölcs, a gabona hasonlóképp rosszul sikerült, és némely szegény parasztnak alig termett meg a jövő évre szükséges vetőmagva. Bár sok hajdinát és kölest vetettek az idén, mégis olyan kevés lett, hogy a szegény embereknek alig volt mit enniök. (Csányi 109)


1685.

Ebben az évben a gabona is közepesen sikerült. (Bruckner)


1687.

Ez az év oly gazdag volt gabonában, borban és mindenféle terményben, hogy nem lehetett azért a gazdag áldásért eléggé hálát adni a jó Istennek. (Csányi 136.)


1688.

Egyébként a gabonatermést tekintve jó közepes év volt. (Bruckner)


1689.

Ez az év igen száraz volt, annyira, hogy a Fertő tő oly kicsiny lett, hogy egészen a nádfalig száraz lábbal be lehetett menni. Gabona közepesen

sikerült, de szalma, széna és sarjú. Általában takarmány, igen kevés termett. (Bruckner)

1690.

Ez az év is igen szárazt volt, mégis a gabonatermés is sikerült, úgyszintén lett sok szalma és széna is. (Bruckner)


1693.

A gabona igen drága lett. (Payr 89.)


Ebben az évben az egész országban sok volt a káposztahernyó, annyira, hogy az emberek káposztaföldjeit teljesen elpusztították, s aki nem elég szorgalmasan szedte a hernyókat annak alig lett káposztája. (Csányi 155.)


Ebben az évben a Fertő tó vize amely már több mint 10 éve csökkenőben volt, újból növekedni kezdett, eddig a szántóföldek messzire benyúltak a tóba. Az idén gyakran voltak hegycsuszamlások szőlőinkben, a talajvíz is magas volt és a Kolmbrun félig volt vízzel. (Csányi 152-153.)

1694.

Ez is annyira száraz év volt, hogy a Fertő tó igen kicsiny lett, annyira, hogy csak itt-ott látszottak nagy tócsák. A gabonatermés közepes volt. (Bruckner)


Közepes esztendő volt, a gabona oly drága maradt, mint a múlt évben, a bort 7-8 magyar dénárért adták. A hús ára 7-8 dénár volt. (Payr 40)


Ebben az évben is szokatlanul sok volt az egér, mind a szőlőkben, mind a szántókban és a réteken. (Csányi 157)


1695.

Ez az év is igen száraz volt, a Fertő tavan nem lehetett halászni. Ebben az évben a száraz szőlőkertek sok kárt szenvedtek, de mégis közepes gabonatermés volt. Takarmány kevés lett, a nép arra kényszerült hogy a tó nádjából vásároljon takarmánynak valót. (Burckner)

1696.

Ez az év valamivel jobb volt. Több esett. A gabonatermés sikerült, takarmányból sem volt hiány. (Bruckner)
A gabona jól sikerült, bár a búza igen üszkös lett, de mérőjét, mégis 1 tallérért adták. A rozs 14-16, a zab 7-8, az árpa 13-14 garas, 1 ft-ba 20 garast véve. (Payr 90.)


1697. Csak közepes gabonatermő év volt. (Bruckner)
1698. A nyár kedvező volt. Jó közepes gabonatermő év volt, gyümölcs igen sok termett. (Bruckner)
1699.

Száraz, de gabonatermését illetőleg jó közepes év volt. (Bruckner)


Ez az év igen szép és áldásos esztendő volt, mind a gyümölcsöt, mind a gabonát és egyéb termények is jól sikerültek. A búza mérője 1 ft 10 garas volt. (Payr 92.)

1670.

Száraz esztendő. Gabona viszonylag sikerült, de takarmány igen kevés lett. Ebben az évben a Fertő tó oly kicsinnyé vált, hogy csak itt-ott látszottak tócsák, és halban is igen szegény volt. (Bruckner)


Nagy reménységgel néztek a gabonatermés elé, de épp amikor legjobban kellett volna a jó idő, hosszasan esős idő volt, hogy a gabona rosszul sikerült. (Payr 92-93.)


Az idei év elkésett volt, és emellett szigorú tél, amelyben a szőlők a fagyok miatt nagy kárt szenvedtek. (Csányi 168.)


1710.

A nagy pestis járvány miatt Sopron két orvost küld Kőszegre.

 


1713.

Ismét megjelent a pestis, oszre még tovább fokozódott a járvány.

 

1780.

A normáliskola és rajziskola a felszámolt fegyvertár épületébe, a Fegyvertár utcában rendezkedett be. A fegyvertár kiürítésekor egyéb érdekességek mellett 1592-ből, 1650-ből és 1705-ből csatabárdokat, „hasonlóképpen egy ágyút” találtak. Felirata: „Sopron város öntetett engem”.


1808.

Az első hónapokban nem történt más különös, figyelemreméltó, ami megérdemelte volna, hogy az utókornak megőriztessék, mint az a forróság és szárazság, egészen az aratásig, amely nap mint nap borzasztóan erősödött. Ember, állat, növény, minden szomjazott és üdítő esőre vágyott. A gabona gyorsan érett, minden az aratás felé törekedett. Mindenki a földeken volt elfoglalva. Július 19-én kezdődtek a szörn események melyek hosszú időre melékezetessé tették ezt az évet.

 


1832.

Miután több mint 100 éve annak, hogy fákat ültettek a Várkerület körül és sohasem jutottak dűlőre vele, mert hol a talaj volt alkalmatlan, de inkább a marhák rongálták meg a piac oldalán, a háztulajdonosok sem akarták igazán elviselni és azok tönkretételéhez sokan �k maguk járultak hozzá. Ezeket a fákat most kiásták, hogy soha többé ne ültessenek. Egyedül az Ógabona tér oldalán ültettek el néhány fát a Séta térig.

 


1837.

Az akasztófa, amely a Bécsi kapun kívül, a Bécsi úton jobbra, a legmagasabb domb tetején állott, lebontatott. Az igazságszolgáltatás jelképét és az emberiség szégyenoszlopát megsemmisítették.

 

1841.

Pejacsevich gróf úrnál az utcácskában a patakot egészen a Kaszinóig csatornázták és beboltozták. A Balfi utat is elegyengetik és a vízelfolyót fentről, az út közepéről a szélére helyezik át. Az utak rendbetétele és elegyengetése városban és városon kívül erősen folytatódik és az Ikvahídtól a Mária-oszlopig az úttest magasságából 4 lábnyit levesznek. Szintúgy minden mellékutcában nem csak járdát építenek, hanem az úttestet is szintbe hozzák. A vízelfolyókat, amelyek eddig az út közepén futottak, elhúzzák mind a két oldalra és a folyóvizet földalatti csatornák segítségével vezetik el.


1854.

Lebontották a Brückl-tornyot, a bástyát is lebontják, és ez a hely egészen szabad lesz és elegyengetik úgy, hogy most a Templom utcától egyenest ki lehet kocsizni és gyalogolni a Séta (ma Széchenyi) térre.

 


1859.

Aportorony a Mihály-temetőből át lett helyezve, mert túl közel feküdt a városhoz és a lőportornyot az ítélkezés dombjára (Bécsi-domb) építették föl.

 



III. Ősz

1413.
Rossz bortermo év volt, ami termett is, az sem volt jó. (Bruckner)

1415.
Valamivel jobb bortermés. (Bruckner)

1418.
Jól sikerült a bortermés. (Bruckner)

1419.
Ebben az évben ugyancsak jól sikerült a bor termés. (Bruckner)

1420.
Közepes bortermés. (Bruckner)

1421.
Közepes bortermés. (Bruckner)

1422.
Kevés bor, de jó minoségu termett. (Bruckner)

1424.
Jó bortermo év. (Bruckner)

1426.
Rosszul sikerült a bor is, minden megdrágult. (Bruckner)

1429.
Jó bor volt. (Bruckner)

1430.
Közepes bortermés (Bruckner)

1431.
Közepes bortermés (Bruckner)

1432.
Jó bortermés volt. (Bruckner)

1433.
Közepes bortermés (Bruckner)

1434.
nagyon száraz esztendo, kevés de jó bor (Bruckner)

1436.
Jó bortermés. (Bruckner)

1437.
A hosszú tél ellenére közepes bortermés volt. (Bruckner)

1438.
Nedves esztendo, gyenge bortermés. (Bruckner)

1439.
400-an haltak meg vérhasban. Gyászosan került haza a szüret bortermése. (Bruckner)

1440.
Száraz esztendo de, jó bortermés. (Bruckner)

1441.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1442.
Sok és jó bor termett. (Bruckner)

1444.
Szerencsétlen esztendo volt a bortermésben is. (Bruckner)

1445.
Jó év volt, és bár a július 30-i jégverés sok kárt okozott, mégis jó közepes bortermo év. (Bruckner)

1446.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1447.
A bortermés közepesen sikerült. (Bruckner)

1448.
Gazdag bortermo év. (Bruckner)

1449.
Annyira nedves esztendo, hogy a szántóföldet bevetni sem lehetett. Gyalázatos savanyú bor termett. (Bruckner)

1451.
A sok esotol a hegyi szolok megsárgultak, a szolo elrohadt és lehullott. Ismét kevés és savanyú bor termett. (Bruckner)

1452.
Gyenge bortermés. Egy itce savanyú bor ára 4. kr. (Bruckner)

1453.
Valamivel jobb bortermés, sok de savanyú termett. (Bruckner)

1454.
Jó bortermo év volt. A marhavész miatt elmaradtak az állatvásárok, s nagy hiány volt marhahúsban. Bécsben lóhúst ettek. (Bruckner)

1455.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1456.
A marhavész csökkent, újból megtartják az állatvásárokat. Jó bortermés volt. (Bruckner)

1457.
Jó közepes bortermo év. (Bruckner)

1459.
Kevés, de jó bor termett. Száraz esztendo volt. (Bruckner)

1460.
Bor kevés, de jó. (Bruckner)

1461.
Bor kevés termett, de olyan eros, hogy szinte égetett. (Bruckner)

1462.
Bor kevés de jó termett. (Bruckner)

1463.
Ismét száraz év volt, annyira, hogy a szolokertek sokat szenvedtek. Kevés bor termett. (Bruckner)

1464.
Bortermés közepesen sikerült. (Bruckner)

1465.
Kevés de jó bor termett, gyümöpcs sok volt. (Bruckner)

1466.
Bortermés közepes, de jó. (Bruckner)

1467.
Ebben az évben élelmiszerhiány volt borban is. (Bruckner)

1468.
Ennek az évnek jobb a bortermése. (Bruckner)

1469.
Bor sok és jó termett. (Bruckner)

1470.
Kései termésu év (lsd július 25.) Kevés gabona termett.(Bruckner)

1471.
Jó közepes bortermés. (Bruckner)

1472.
Rossz bortermés (Bruckner)

1473.
Bor kevés termett. (Bruckner)

1474.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1475.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1476.
Ez az esztendo gazdag bortermést adott. (Bruckner)

1477.
Igen jó bortermés (Bruckner)

1478.
Jó bortermo év. (Bruckner)

1479.
Kevés bor termett. Rendkívüli év. (lsd nyár) (Bruckner)

1480.
Ez az év már jobb volt. A bor is jobban termett. (Bruckner)

1481.
Száraz esztendo volt ismét, de jó abortermést adott, úgyszintén sok volt a gyümölcs is. (Bruckner)

1482.
Jó bor. (Bruckner)

1483.
Jó bortermés. (Bruckner)

1484.
Jó közepes bortermés (Bruckner)

1485.
Meglehetos bortermés volt. (Bruckner)

1486.
Igen jó bortermés volt és mindennek ára is volt. (Bruckner)

1487.
Jó bortermés, azonban a háború miatt minden drága volt. (Bruckner)

1488.
Jó bortermésu év, de mégis drágaság volt. (Bruckner)

1489.
Jó és igen sok bor és gyümölcs. (Bruckner)

1490.
Bor és gyümölcsben is jó közepes termésu év volt. (Bruckner)

1491.
Bor sok termett, de savanyú. (Bruckner)

1492.
Jó bortermés. (Bruckner)

1493.
Jó bortermo év volt. (Bruckner). Nagy bortermés (Ruisz-Hanusz)

1494.
A jégveréstol megkímélt helyeken sok és jó bor termett. A gyümölcs is jól termett. (Bruckner)

1495.
Közepes bortermés, de gyümölcs kevés volt. (Bruckner)

1496.
Május elején (8-9) minden elfagyott. Sok szolobol a termést hazavitték (tkp. Nem szüreteltek). A balfi szolobol 10 kapásnyi területrol (800 négyszögöl) 1-2 akó must adódott. (Bruckner)

1498.
Bor kevés de jó termett. (Bruckner)

1499.
Bor közepesen termett. (Bruckner)

1500.
Gazdag bortermo év. (Bruckner)

1501.
A szolotokék is megfagytak, mivel nem értek idejében. Kevés bor termett, de jó. A korai. Sok hó (nov. 11.) ezen osszel már nem lehetett künn dolgozni. (Bruckner)

1502.
Jó bortermés. (Bruckner)

1503.
Jó esztendo borban gyümölcsben. (Bruckner)

1504.
Az igen nagy szárazság és takarmányínség miatt sokan kénytelenek voltak az állataikat eladni. Bor kevés de jó termett. (Bruckner)

1505.
Száraz esztendo ez is, de jobb volt a bortermés, általában azonban jó termés mindenben. (Bruckner)

1506.
Nagyon jó bortermo év. (Bruckner)

1507.
A hosszú tél , hideg és esos nyár, után künn rothadt a szolo is. Gyalázatos savanyú bor termett. Általában nedves év volt. (Bruckner)

1508.
Valamivel jobb év a bort illetoleg is, gyümölcs kevés termett. A marhavész miatt sok állat elpusztult. (Bruckner)

1509.
Jó bortermés és gyümölcstermés. .Általában véve jó év volt. (Bruckner)

1510.
Jó bortermo év. (Bruckner)

1511.
Igen száraz esztendo, kevés, de jó eros -sot némelyek szerint tüzes bor termett. (Bruckner)

1512.
Bor is sok termett, de savanyú. A Ferto-tó annyira megnagyobbodott, hogy vize majdnem elérte a környezo falvakat. (Bruckner)

1513.
A szolok a nagy nedvességtol megsárgultak. Savanyú bor lett, penészes is volt. Ebben az évben nem volt olyan hét, hogy 6 napon át dolgozni lehetett volna, volt olyan hét, amelyben csak 2-3 vagy 4 munkanap adódott. (Bruckner)

1514.
Közepes bortermo év. (Bruckner)

1515.
Ennek az évnek a bortermése valamivel jobb volt. (Bruckner)

1517.
Bortermése ennek az évnek jó volt, s meglehetosen minden terményben. (Bruckner)

1518.
Bortermés jó, helyenként szinte égeto borok. (Bruckner)

1519.
Borban és minden terményben jó esztendo lett volna, de a jégeso (jun.4.) nagy kárt tett. A szolomunkásoknak a szüretkor nem volt dolguk, mert 1 pfundnyi (cca: 80 négyszogöl) szoloterületrol 1-3 akót szüreteltek csak, és az is savanyú volt. Ínséges esztendo volt (Bruckner)

1520.
Bor kevés termett. (Bruckner)

1522.
Megint száraz esztendo, bortermés közepes. (Bruckner)

1523.
Borban jó termés volt. (Bruckner)

1524.
Jó esztendo volt de a fagy (május 4.) miatt kevés bor termett és az sem jó. (Bruckner)

1525.
A hosszú tél ellenére közepes bortermo év. (Bruckner)

1526.
Nedves esztendo. Kevés bor termett az is savanyú. (Bruckner)

1527.
Jó termés lett volna, de sok elpusztult a háború miatt. (Bruckner)

1529.
Jó bor és sok gyümölcs termett. (Bruckner)

1531.
Közepes bortermo év volt. (Bruckner)

1533.
Jó bortermo év volt, gyümölcstermés is jó volt. (Bruckner)

1535.
Nedves esztendo. A Ferto-to annyira megnagyobbodott, hogy a víz a környezo falvakig ért. A szolo a tokéken kezdett elrothadni, a bor savanyú lett.(Bruckner)

1536.
Rendkívül nedves esztendo (szept.29-én áradás a városban). A gabona és a bor drága, bár az utóbbi még hozzá savanyú is volt. (Bruckner)

1537.
Ennek az évnek a bortermése valamivel jobb volt. (Brusckner)

1538.
Közepes bortermo év volt. Marhavész is pusztított az országban. (Bruckner)

1539.
Forró nyár miatt a gabona után kukorica termés sem volt. Bor is kevés termett, de igen jó és eros, úgy égetett mint a pálinka. Árpa és zabkenyeret ettek az emberek. (Bruckner)

1540.
Száraz, ínséges esztendo. Kevés bor termett. (Bruckner)

1541.
Rendkívüli szárazság, közepes bortermés. (Bruckner)

1542.
Ez is száraz esztendo, a bor közepesen sikerült. (Bruckner)

1543.
Száraz esztendo. Bor kevés termett, 800 négyszögölnyi területen (10 pfound) 2-3 akó bor termett. (Bruckner)

1544.
Száraz esztendo Kevés, de jó bor termett. (Bruckner)

1545.
Újabb száraz esztendo. Közepes bortermo év, de sok gyümölcs termett. (Bruckner)

1546.
Borban jó közepes év volt. Marhavész is volt az országban. (Bruckner)

1547.
Bortermést illetoleg ez az év jobb volt. (Bruckner)

1548.
Annyira jó bortermo év volt, hogy az emberek nagyon segíthettek magukon. (gazdagodhattak).(Bruckner)

1549.
Nedves esztendo, olyannyira, hogy a földeknek alig a felét vetették be. A bortermés rossz volt. (Bruckner)

1550.
Nedves esztendo, a bortermés rossz volt. (Bruckner)

1551.
„Az soproni hegy mind hozzá tartozójával egybe esmég igen termet…” (Komáromy, Nádasdy 396.)
A bortermés közepes volt. (Bruckner)

1552.
Ebben az évben marhavész is volt sopronban. Nem sikerült gabonatermo év volt. (Bruckner) (Ebben Bruckner tévedhetett lásd s okt.4-i és okt. 24.-i bejegyzést)

1553.
Jó bortermo év volt. (Bruckner)

1554.
Jó közepes bortermo év volt, gyülölcs nagyon sok volt, különösen szilva. Sok szilvapálinkát foztek, de barackból is. (Bruckner)

1555.
Jó bortermo év volt. (Bruckner)

1556.
Közepes bortermés. (Bruckner)

1557.
Igen száraz év. Közepes bortermés. (Bruckner)

1558.
Ez az év egyébként jó volt, bor és gyümölcs is sok termett. (Bruckner)

1560.
A szárazság ellenére jó bortermés. (Bruckner)

1561.
Ismét nagy szárazság. A bor oly jó és eros termett, hogy szinte égetett. (Bruckner)

1562.
Jó esztendo volt, borban is gazdag. (Bruckner)

1563.
Szárazság, bor közepesen sikerült. (Bruckner)

1564.
Rendkívüli nedvesség. Savanyú, gyalázatos bor termett. (Bruckner)

1565.
Nedves esztendo, savanyú bor termett. (Bruckner)

1566.
Szintén nedves év, kevés bor termés. (Bruckner)

1567.
Jó bortermo év. (Bruckner)

1568.
Száraz esztendo, jós és olyan eros bor termett, hogy égetett mint a pálinka. (Bruckner)

1569.
Ismét szárazság. Bor kevés, de jó és eros termett. (Bruckner)

1570.
Ismét szárazság. De mindenben jó közepes esztendo. (Bruckner)

1571.
Általában kevés termett. Borból is csekély. (Bruckner)

1572.
10 kapásnyi földrol (cca. 800 négyszögöl) a szolo 50-60 akó mustot adott. Jó birtermo év volt a hosszú tél és a száraz nyár ellenére. (Bruckner)

1573.
Szárazság és közepes bortermo év. (Bruckner)

1574.
Jó közepes bortermo év. (Bruckner)

1575.
Száraz év, mindenbol kevés termett. (Bruckner)

1576.
Ismét száraz esztendo, de a bortermést tekintve is valamivel jobb volt. (Bruckner)

1577.
Savanyú, gyalázatos bor lett. (Bruckner)

1578.
Kevés bor termett. (Bruckner)

1579.
Oly sok bor termett, hogy nem a becsült 10 akó lett, hanem 20 és 30 akó. A bort mint mustot 4 � tallértért adták, ami eddig még nem fordult elo. A bor pintje 24 dénár volt. (Fauth 3b. 4a)
Bruckner közepes bortermo évként említi, de sok gyümölcs termett.

1580.
Sok, de savanyú bor termett. (Bruckner)

1581.
Bor kevés de jó. (Bruckner)

1582.
A sok esotol a szolo is elrothadt. Kevés, gyalázatos bor termett. (Bruckner)

1583.
Nagy szárazságban, bor kevés, de jó és égetoen eros. (Bruckner)

1584.
Ez is száraz esztendo. Kevés, de jó bor termett. (Bruckner)

1585.
Nagy szárazság, bor kevés, jó. (Bruckner)
A föld (az aszálytól) összeroskadt és az egész nyáron és osszel az emberek majdnem egészen elcsüggedtek. Ebben az esztendoben és a következoben felette ízletes bor termett. (Fauth 5a)

1586.
Ez volt a nagy, jó és gazdag borév, amilyen azelött borban még nem volt. Nem lehett elég hordót kapni, és egy akós hordóért adtak egy akó bort… (Fauth 5.b 6.a Chron. Sopron 23.)
Jó év volt. Bor igen sok termett, annyi hogy emberemlékezet óta ilyen nem fordult elo, jó is volt. (Bruckner)

1587.
Kevés, de jó bor termett. (Bruckner) Ugyanakkor Payr szerint: Ebben az évben igen kevés bor termett, s még hozzá borzasztó savanyú. A szolo nem érett meg idejében. (Payr 4.)

1588.
Ebben az évben kevés, de jó bor termett. (Bruckner) Payr szerint szintén kevés bor de szerinte savanyú is volt. (Payr 4.) Abban mindketten egyetértenek, hogy az egerek sok kárt tettek a szoloben.

1589.
Rossz bortermés. (Bruckner) Ugyancsak kevés, de jó bor termett, akóját 6 tallérért adták el. (Payr 4.)

1590.
Kevés bor. (Bruckner); Mindenben jó termo év volt, bor is sok termett (Payr 4.)

1591.
Kevés bor termett. (Bruckner, Payr 4.)

1592.
Bor kevés termett. (Bruckner)

1593.
Jó bortermo év. (Bruckner) Minden jól termett és minden jól sikerült. (Payr 4.)

1594.
Bor meglehetosen sikerült. (Bruckner)

1595.
A Bortermés is jól sikerült. (Bruckner)

1596.
Közepes bortermés. (Bruckner).
Bor elég termett (Payr 5.)
Hatalmas, jó és gazdag borév volt, amilyen 1586 óta nem fordult elo. (Fauth 10 b)

1597.
Kevés és még hozzá savanyú bor termett. A termés közepesen sikerült. (Bruckner)

1598.
Gyenge bortermés. (Bruckner) Olyan nedves idojárás volt, hogy sok szántóföldet nem lehetett bevetni. (Chron. Sopron 19a)

1599.
Igen jó bor termett. (Bruckner)
Nagy hoség volt, a bor olyan mint a muskotály, nagy mennyiségben termett. (Fauth 11a) A bor meglehetosen sikerült. Korai esztendo volt és jó bortermés lett. A szüretet túlnyomórészt Mihály (szept 29) napja elott befejezték. (Payr 6.)

1600.
Sok, de egésze savanyú bor termett, amelyet magunknak kellett kiinni (eladhatatlan). Miután két évben egymást követoleg kevés bor termett, a bor ára magasra emelkedett és pintjét 19 garasért adták. Ezen az oszön a szüretkörül a marhavész csökkent, mert hamar állott be a hideg és a nagy hó is. (Chron, Sopron 20a)
Ebben az évben nagy volt a halandóság. Kései esztendo, decemberig elhúzódik a szüret. (Payr 6.)

1601.
Nem volt bortermés, ami termett is az nem volt jó. (Fauth 11b) Bor a tavalynak alig negyede termett. (Payr 6.)

1602.
Bor kevés de jó termett. (Bruckner) Kevés bor termett, akóját 7-10 tallérért adták. (Payr 6.)
A bor akóját 10 tallérért adták, kevés, de jó bor termett. A seregélyek a szoloben hatalmas kárt okoztak. Petto Márton a város püspöke mindenáron azt akarta, hogy bort Márton napja elott (nov.11.) ne adjanak el, de tilalmát nem vették figyelembe. (Fauth 21/a)

1603.
Ebben az évben gazdag bortermés, de a háború miatt, mégsem volt jó év. (Payr 6.)
Igen nedves év, bor is kevés termett. (Bruckner)

1604.
Ebben az évben bor is elég termett. (Payr és Bruckner)

1607.
Bor kevés, de nagyon jó termett s oly eros, hogy égetett, mint a pálinka. (Bruckner) Minden tekintetben jó, gazdag bortermo év volt. (Payr 10)
1606. Száraz eszendő,kevés de jó bor termett. (Bruckner)

1608.
Közepes bor termett. (Bruckner)

1609.
Sok és jó bor termett. (Bruckner) Jó bortemo év volt. (Payr 11.)

1610.
Májusban a jég annyira elverte a Ferto melletti szoloket, hogy aki 1 akóra számított, alig 2 pintet kapott -bizonyos területeken-, de az nagyon eros és jó volt. (Fauth 20b)
Száraz év kevés bor termett. (Bruckner)

1611.
A bor savanyú lett. (Bruckner) Ebben az évben közepes bortermés volt. (Payr 11.)

1612.
A nyári szép ido egész késo oszig tartott. Bor is jól termett. (Bruckner)

1613.
Közepes bortermés. (Bruckner)

1614.
Bor is kevés termett. (Bruckner)

1615.
Jó bortermo év volt. (Bruckner) Jó bor termett az idén, majdnem olyan, mint 1599-ben. (Payr 12.)

1616.
Aszályos nyár után kevés bor termett. (Bruckner)
A korai téli fagy a szolokben sok kárt tett, a dér az összes szolokben még többet, és emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy fagykár. Azonban sok lett a gyümöls és pompás bor termett. A seregélyek a szolokben nagy károkat okoztak. (Fauth 24a)

1617.
Ebben az évben nagy szüretünk volt. Sok és jó bor termett, amino emberemlékezet óta nem fordult elo. (Bruckner)
Nagy szüret volt, egy tizenhatod rész (A szoloterületek egysége hazánkban sok vidéken a 200 négyszögöl volt, ami megfelel 1/8 bécsi holdnak. Ezt egyes vidékeken oktálnak nevezték. Sopronban 1 font szoloföld 80 négyszögöl) 40 akó cefrét adott. (Payr 12) Ennek a kituno bortermo évnek emlékezetére Lackner Kristóf polgármester a régi városháza emeleti folyosójának boltozatára arany betükkel íratta: „Annus aureus 1617” (Payr 12)

1618.
Jó bortermés. (Bruckner)

1619.
A pünkösdi fagy és a Bertalan napja utáni jégesok miatt idén kevés bor termett. (Bruckner)

1620.
Az idei év bortermése jobb volt. (Bruckner)

1622.
Mindenképpen jó bortermo év volt. (Bruckner)

1623.
Az év bortermése jó volt. (Brucner)

1624.
Bor jó, de kevés termett. (Bruckner)

1625.
Ismét száraz esztendo, közepes a bortermés, de gyümölcs nem volt. (Bruckner)

1626.
Gazdag év volt, borban is és minden egyebekben is , de minden nagyon drága volt. (Bruckner)
Ez az év meglehetosen gazdag termést adott. (Payr 20)

1627.
Majdnem az egész évben esett. Két ízben volt áradás, a malmokat is elhordta és a várost kétszer elöntötte. Ekkor megtisztította a várost. Ebben az évben savanyú bor termett. (Bruckner)
Rossz bortermo évünk volt, sot még hozzá iszonyatosan savanyú bor termett. Majd’ minden nap esett egész osszel éjjel-nappal, hogy vetni sem lehetett. A vetést a sok eso akadályozta. Ebben az évben osszel egymást követoleg két nagy vizünk (az Ikva áradása) volt, amelyek nagy károkat okoztak malmainkban is, megrongálták oket, s hosszú ideig nem lehetett orletni. (Payr 20)

1628.
Nedves esztendo. A szolo szeptember végén sem volt érett. Savanyú bor termett.. (Bruckner) A bor oly savanyú lett, mint a múlt évben, és az idén is egy ice bor ára 10 magyar dénár volt. (Payr 21.)

1629.

Az év bortermése közepes. (Brcukner) Bor alig a fele termett meg mint az 1928-ban, viszont sokkal jobb, mint a tavalyi. Szép osz. (Payr 22)

Szép ősz volt,hó egész karácsonyig nem eset. (Payr 22.)


1630.
Jó közepes gabonatermés. (Bruckner)

1631.
Közepes bor termett. (Bruckner)
Borban is gazdag évünk volt, sot olyan jól sikerült, amilyen sok év óta nem termett. (Payr 23.)

1632.
A tavaszi nagy fagy után, ami után sokan féltek attól, hogy kevés bor fog teremni, a Mindenható mégis az országot gazdagon megáldotta borral, de késoi szüret volt, s november 22., 23.-án oly erosen fagyott, és a megfagyott szoloszemek nem engedtek fel, -ill. nem lettek lágyak- s így a fagyott szolot lajtokban vitték haza, másnap melegebb lett s egy*két nap multán a szüretet haza lehetett hordani, s az meglehetosen jól sikerült. A legtöbb karó ezen a télen künn maradt, mert a fagy miatt nem lehetett azokat a földbol kihúzni. (Payr 24.)

1633.
Kevés bor termett, savanyú is volt. (Bruckner)
A bor is közepesen termett, de jobb volt mint tavaly. (Payr. 25.)

1634.
A borban közepes esztendonk volt, de még sem volt olyan jó, amint máskor, vagy mint a múlt évben volt. (Payr 25.)

1635.
Jó de kevés bor termett. Osszel idén oly nagy szárazság volt, hogy abúzát és árpát a száraz földbe vetették és idén nem is hajtott ki. (Bruckner)
A bort illetoleg, majd minden környezo vidéken kevés, de igen jó bor termett, amit a megelozo hideg okozott. Amíg egyes szolokben a 34-es évben 30 akó bor termett, az idén alig 3-4 és 5-öt hozott, sot 3-4 puttonnyal szüreteltek. (Payr 26.)

1636.
A bor jobb lett mint tavaly. (Bruckner)

1637.
Jó bortermo év volt, igen jó bor termett. (Bruckner)
Boséges és jó bor termett, és a szolo kinézése után nem remélhették, hogy ilyen jó borév legyen. (Payr 27.)

1638.
Rossz bortermo év. (Bruckner)
Ami a bort illeti, az sikeres termés és nagyon jó is volt. (Payr 27.)

1639.
A lefolyt évben a bortermés közepes volt, de mégis meglehetosen jó. Fagy és dér volt október közepén, mikor a szolo még nem is érett meg egyenletesen, de az idojárás állandóan szép és meleg maradt egész újévig. (Payr 27-28)

1640.
Nagy hideg mellett a szüret nagy kínnal és nyomorúsággal haza került. A szüret alatt -1 asszony és 1 férfi – megfagyott. Különben jó közepes bortermo év. (Bruckner)
A bor jól sikerült. (Payr 28.)

1641.
Gyenge bor amely ráadásul igen savanyú is. (Bruckner)
A vetést is hátráltatta az idojárás, így csak igen késon vetették el a gabonát. Kevés bor termett, de az is savanyú. (Payr 29.)

1642.
Gyenge bortermo év. (Bruckner)

1643.
Borban az idén közepes termés volt. (Payr 30.)

1644.
Az osz szép volt, azonban novenber 8-án havazott, és oly fagy keletkezett, hogy az összes szolok elfagytak. A szüret termése csak november utolján került haza, mégpedig legtöbb fürt fagyott állapotban s a sobában engedett fel. Igen kevés bor lett. (Bruckner)
Az esos nyár után ezen az oszön nagyon szép ido járt. A bor igen jó lett és ebben az évben az akóját 3, 4, és 5 birodalmi tallérért adták, de egy-két évvel késobb ennek akójáért 8-9 és 10birodalmi tallért adtak. (Payr 31.)

1645.
Jó bortemés, azonban osszel mindig esett, s a szüret alatt olyan sár volt, hogy azt az ember és állat megunta. (Bruckner)
Bor több termett mint tavaly, de távolról sem volt olyan jó. (Payr 32.)

1646.
Az májusi dér,az aszályos nyárelo, jégeso majd az augusztus közepe óta tartó eso következtében a bor savanyú lett és kevés is termett. A vetést a sok eso megakadályozta és a boglyákban is nagy károkat tett, ami drágaságot okozott. A búza vékáját, szüret után –magyar pénzben- 3 ft 6 scillingen adták. (Payr 33.)

1647.
A sok nyárvégi eso után, senki által nem remélten, a bor meglehetosen sikerült s nagyon jó. Ami ellentmond Bruckner közlésének, aki szerint az idei bortermés gyalázatosan savanyú és értéktelen.
1648. 1648. Ebben az évben a szarvasmarha legelőt igen sok kukac és kis békák „mérgezték” me. Ősszel marhavész lépett fel,sok állat elpusztúlt.(Bruckner) Sikerületlen év volt borban is. A bor rossz lett és drága. Az élelmiszerek igen drágáklettek s a szegény emberek nagy Sikerületlen év volt borban is. A bor rossz lett és drága. Az élelmiszerek igen drágáklettek s a szegény emberek nagy ínséget szenvedtek. (Bruckner)
1649. Jó közepes bortermésű év. A bor is drágább lett,a halbe azaz itce ára 10-12 „ungrisch”. (magyar dénár) (Bruckner)
1650. Az ősz valamivelt jobb volt mint az év többi része az időjárást tekintve. Bor közepes volt. (Bruckner)
1651. Jó közepes bortermő év volt. (Bruckner)

1652.
Nedves és elkésett év ennek ellenére közepes bortermés (Bruckner)
Október 14. után szép ido volt egész szüret tartalma alatt. A fehér szolo a párás levego következtében oly szép maradt, hogy ilyenre hamarjában nem is emlékeznek, azonban a sötét színu szolo mind elrothadt, de hálát adtunk Istennek, hogy nemcsak itt, hanem a szomszédos helyeken is gazdag borévjárat volt, és az várakozáson felül jól beütött. Répa azonban nem termett. (Payr M.41)

1653.
Jó bortermo év (Bruckner)
1654.

A pestis továbbra is dühöng, és Sopronban ebben az évben 600 embert vitt el. (Bruckner)

1655.

Általban mindenben jó közepes év volt. (Bruckner)

 

Idén megint pusztitott a pestis, 730 halott volt ebben az évben. (Payr 47-49)

1656.

Ebben az évben is nagy volt a pestis okozta halálozás, és 1415 ember halt meg. (Payr 49.)

1657.

A sok nyári csapadék és az október eleji fagy miatt igen kevés bor termett, van aki a várható termését 200 akóra becsülte és még 20-at sem kapott. De jó a szüret végére jó időjárás lett és a szüretet Simon és Judit napja (okt. 28.) előtt be lehetett fejezni. Utána szép idő volt karácsonyig és a szőlőt is rendbe lehetett hozatni úgy. A járvány elmúlt és idén emiatt 252 haláleset volt. (Payr 50-51.)

1658.

Közepes bortermésű év. Ennek a bornak mésztartalma volt, de annyira, hogy az asztal fehér lett tőle, ha azon ittak. (Bruckner)

 

Megnyylott a mésodik sörház is Sopronban. (Payr 52.)

 

Ebben az évben is rossz bortermésünk volt, kevés termett, még az is savanyú, nem volt drága, mert egy ice 6 magyar dínárba került. Szép ősz volt, és a szüretig szép, friss maradt a szőlő, egész Karácsonyig kint lehetett dolgozni. (Payr 52.)

1659.

Es�s ny�r ut�n v�g�l is sz�p �sz lett, vet�sre alkalmas s Szt. Mih�ly napja el�tt 3 h�ttel d�r volt �s fagyott is, a sz�l�f�rt�k sz�rai mind megperzsel�dtek. A sz�ret Simon- �s Juditkor (okt. 28.) rossz id�ben megindult, de sz�p id�ben hozt�k be a term�st. Kev�s, de igen j� min�s�g� lett ez a k�s�i sz�ret. Amelyet kor�n sz�reteltek az igen savany� lett. (Payr 53.)

1660. Kev�s �s savany� bor lett. (Bruckner)

 

Sz�p sz�raz �sz volt, sz�pen lehetett vetni, azonban rossz volt a bor�v, mert igen kev�s termett, de j� volt. Egyes sz�l�k v�rhat� term�s�t 30 ak�ra becs�lt�k, de 2-3 ak�n�l t�bb nem termett, a sereg�lyek nagy k�rt tettek, nem tudtak ellen�k v�dekezni, s a hegycs�sz�k embereket h�vtak seg�ts�g�l, hogy a sz�retel� sereg�lyeket el tudj�k kergetni. Ebben �vben advent (els� vas�rnapja nov.28.) el�tt nagy h� esett, de megint hamar elolvadt, egy �jjelen hideg volt, ezen a havaz�s ut�n m�g nagyobb h� volt, de ism�t elolvadt, k�zben mindig havazott, az eg�sz id� alatt csak hideg id�j�r�s volt. (Payr 54.)

1661.

Bor kev�s termett. (Bruckner)

 

Az idei �sz t�lont�l sz�p volt, s�t olyan meleg, hogy a f�k �jb�l vir�goztak, s a mezei vir�gok ism�t nyilottak. A sz�l�t�k�k igen keveset adtak, hossz� id� �ta nem volt ilyen rosz �v. (Payr 54.)

1662.

Bor kev�s termett. (Bruckner)

 

A szeg�ny polg�rs�g keveset �lvezett �s sok k�rt szenvedett. Sz�p meleg �sz volt, s sz�p, sz�raz id�ben indult meg a sz�ret. Voltak 100 ak�ra becs�lt sz�l�ter�letek, amelyek nem adtak t�bbet mint egy puttonnyal, �s 50-60 ak�s sz�l�k egy sajt�snyit termettek. (Payr 55.)

1663.

Jó, közpes minőségű, bortermő év volt,. (Bruckner)
Ebben az évben igen kevés bor termett, s az is savanyú, s épp a háború (1663-64 évi vagy 5. habsburg-török háború) miatt nem mertek korán szüretelni, a lisztharmat a tőkéket elrontotta és egészen nyúlósak lettek. (Payr 55.)

1664.

Bor termett az idén, egyes szőlőkben sok, másokban kevés, de igen savanyú volt, de mégsem lett belőle rossz bor.  (A békekötés után ( augusztus 10. Vasvári béke) –a háború Isten csapása volt- vagy azért engedte ránk, hogy a hadinépségtől ne lehessen dolgozni, mert azelőtt rendes időben elvégeztük, a munka most megakadt a raboló kutya katonák miatt.) (Payr 61.)

1665.

Az esős augusztussal szemben azonban egész szeptemberben szép meleg volt, s bizonnyal megerősítette a szőlőt, úgyhogy jobbat nem is lehetett kívánni, fölötte jó bor termett, s akóját 4 birodalmi tallérért adták. (Payr 62.)

1666.

Ebben az évben jó bor termett. (Buckner)

 

 

Száraz nyár után augusztus ugyan megindult az esőzés, s tartott 6 hétig, ami, teljesen elernyesztette a szőlőt, pedig egész nyáron örültünk a szőlőnek, s most teljesen elrothadt és szüretkor negyedét sem adta a korábban vártnak. A szüret Simon és Judit napján (okt.28.) kezdődött, és nagyon jó bor termett, de igen kevés. Szép volt az ősz. (Payr 63.)

1667.

Száraz év, kevés, de jó bor termett. (Buckner)

 

Szeptember esővel indult és olyan is maradt, úgyszintén az október egész Karácsonyig. Október 28-án napján nagy idő volt, nagy idő volt, nagy dörgéssel és villámlással körülöttünk az egész környéken. (Payr 64.)

1668.

Száraz év, kevés bor termett, de jó és olyan erős, hogy égetett. (Bruckner)
Az ősz szokatlanul szép, és a szőlő igen jó volt. (Payr 65.)

1669.

Ebben az évben jó és kellemes bor termett. (Bruckner)

 

Borban közepes esztendő, s amustot 5-6 magyar dénárért adták, a Schlesingerék (soproni bornagykereskedők és szállítók) 5-6 birodalmi tallérért adták el akóját. Oly meleg ősz volt, hogy amit elvetettek Szent Márton (nov.11.) napja előtt, az nem bújt ki, és aggodalommal voltunk, hogy a gabona igen drága lesz, és ezután az ősziek láthatókká váltak. Az egész ősz Karácsonyig szép száraz volt és csak kevés hó esett. (Payr 66.)

1670.

Bor oly sok termett, hogy nem volt elegendő hordó. (Bruckner)

1672. Bor sok és jó termett. (Bruckner)
1673.

A bortermés jól sikerült. (Bruckner)


A Medárd napi jégeső a hegyi szőlőket annyira elverte, hogy azokban mit sem lehetett szüretelni. (Csányi 23.)

1674. Borban és általában mindenben jó év volt. (Bruckner)
1675.

Ebben az évben az 1673 és 1674 évi bort 7 birodalmi tallérért adták. Az idén nem termett sok bor s meglehetősen savanyú volt, de mégis erősebb, mint amely fagyot állott ki, s a múlt évihez képest összehasonlíthatatlanul olcsóbban adták, egyesek Szent Márton napja után 7-8 magyar dénárért adták. (Payr 74.)


Ez az év gazdaságilag elkésett és esős volt, amelyben a termés nem tudott idejében beérni. Fölötte savanyú bor termett és a szőlő nagy része a szüret idején annyira megfagyott, hogy haza kellett vinniök, s néhaány napig tartott amíg felengedtek. (Csányi 32.)


1676. Bor és a gyümölcs is sok volt. (Bruckner)


Már szeptember 28-án kezdtek szüretelni, igen pompás bor termett, amelyet a borkereskedők Szent Márton napig elvittek. Akóját 6 és 7 sőt 8 tallérért vásárolták de a termés ez évben nem volt nagy. (Payr 33.)

1677.

Ebben az évben, ősz felé pestisjárvány fenyegetett. Az év száraz volt, bor jó termett. (Bruckner)

Termékeny esztendő volt, amelyben jóformán semmiben sem volt hiány. Több bor termett, mint amennyire a termést az emberek becsülték, és még fölötte jó bor is volt. Akóját 5-6 birodalmi tallérért adták el. Egyedül a lisztharmat okozott ebben az esztendőben a szőlőkben kárt, még pedig olyan nagymértékben amilyenről nem igen halottunk. (Csányi 37.)

1678.

Közepes bortermés. (Bruckner)

A szőlő jónak és elég soknak igérkezett. A termés a különféle dűlők között eltérő volt. A kereskedők a bornak akóját legfeljebb 5-5 ½ birodalmi talérral fizették, de kimérve 7, sőt 5-6 magyar dénárért is adták. (Payr 77.)
A Rábavidék járványa miatt erős a zárlat. (Payr 77.)

1679.

Ebben az évben elég savanyú bor termett, mert ősszel annyira esett az eső, hogy a szőlőszemekben zöldrothadás keletkezett, a szőlő szétrohadt, s azt, amit a gyalázatos idő még meghagyott, a szüretből haza vitték. Sok volt a szőlő, a kötöző emberek nagy része meghalt a járvány következtében. Senkinek sem volt szabad utaznia, hogy hozhattak volna hordót, mert az akós hordó 11 és 12 garas volt, egy akó must hazaszállítása 3 garas volt, a szedőnő 3 garast kapott, mert olyan kevesen, s a Rába vidékéről nem jöhettek azok, akik segíthettek volna a cefrét hazafuvarozni. Egyeseknek emiatt künn maradt a mustja. Senkinek sem volt szabad bejönnie (vidékről), bár a magyar lakta vidék már túl volt a járványon. (Csányi 45.)


1680.

Az idén mind a gabona, mind bor sok termett, a búza mérője 13-14 ft volt, a magyar búza 11-12 ft. A nagy áldás miatt a hordó akónként 10-15 ft volt, az emberek szinte verekedtek a hordókért, mert aki 15-20 akó mustra számított, kapott 30-40 akóval. (Payr 79.)


Oly gazdag borév volt, amilyent még nem éltek meg, az összes káposztáshordók is megteltek, nem volt elég edény, a bor eltevésére. A gabonatermés is jó volt. (Bruckner)

1681.

Kevés, de igen jó bor termett. (Csányi 59.)

Kevés bor és gabona termett. (Bruckner)

1682.

Bor sok termett, de csak közepes, a gabona is jól sikerült. (Bruckner)


Ebben sz évben igen sok, de savanyú bor termett. Sok megpenészedett, ennek oka az esős ősz volt. (Csányi 67.)

1683.

Jó bortermő év volt. (Bruckner)


Nagy volt az aggodalom a szüret miatt, ami hál Istennek megtörtént, bár közben havazott, de a hó megint el is tünt. Szent Márton napja előtt mégsem került be a szüret, a rossz utak, a kevés állat és a háború miatt (1683. július 14-én kezdődött meg Bécs török ostroma és szeptember 12-ig a kahlenbergi csatáig tartott). Az emberek hiányoztak, s akónként 3 garas volt a fuvar, ezt is szívesen fizették volna, csak lett volna elég fuvar. (Payr 84.)

1684.

Borból az idén kevés termett a nagy jégverés miatt és mindenütt az országban nagy nyomorúság és szükég volt, mert az idén a téli fagyok nagy károkat okoztak. (Payr 85.)


A bor sehogysem sikerült, ami abból is könnyen érthető, hogy még a püspök is csak 130 akót kapott dézsmában és a legöregebb emberek, akik itt élnek sem emlékeznek vissza, hogy mindenben ilyen gyenge év lett volna, vagy hogy akár a szüleiktől hallottak volna ilyent, mint ez az év volt. A város közönségének 1800 kapásnyi (1 kapa 80 négyszögöl) jól megművelt szőlőjében csak 100 akója termett. Ez a must nem volt elég a város alkalmazottainak és tisztviselőinek kijáró járandóságra és így egy akó sem került a város pincéjébe az idei termésből. (Csányi 109)

1685.

Nagyon meleg ősz volt, melegebb mint a nyár. A sáskák ebben az évben a Fertő melleti nádasban tartózkodtak, de a szőlőkben is sok kárt tettek. Az emberek a szőlőkben különféle eszközökkel, lövésekkel, dobolással, vasdorongokkal lármát csaptak, a sáskák a tó nádasába repültek és a fiatal nádast is felfalták. (Bruckner)


A hűvös nyár miatt a szőlő e miatt alig fejlődött, nem úgy, mint más években. Savanyú bor termett, s azt 7-8 magyar dénárért adták, de az idén mégis több bor termett, mint tavaly. (Csányi 116.)


A bor iccéjét 8 magyar dénárért adták. (Csányi 122.)

1688.

A szüretet illetőleg a városi tanács október 21-én úgy határozott, hogy senki előbb nem szüretelhet, amíg arra a tanács illetőleg a község engedéylt nem ad. Ezt követőleg 26-án elkezdett havazni, de azonnal el is olvadt. 28-án és 29-én újból havazott, ez a hó azonban éjjel, s egész másnap de. 11 óráig fekve maradt, majd elolvadt. Mindenszentek napján (nov.1.) délben elkezdett havazni, s havazott egész nap és egész éjjel, sőt még másnap is olyannyira, hogy a hó az összes szőlőkben majdnem dérnyi magasságot ért, s alig volt a szőlő a hótól látható, eddig még negyedét sem szüretelték le. Úgy látszott, hogy a szőlőt künn kell hagyni. November 4-én olyan erős déli szél lépett fel, hogy azt sem lehetett tudni, hogy egy éj és egy nap alatt hova lett a sok hó, s ismét örömmel lehetett szüretelni. A szőlőben semmi sem okozott kárt, mert a szőlőszemek nem hevertek a földön, hanem mind a tőkén maradtak. Mindenki a szürethez látott, ahogy csak tudott és akart, s a jövőben nem fog a tanácstó függeni, hogy a szüret mikor történjék, mindenkinek szabadságában fog állani, tetszés szerinti időben szüretelni. (Csányi 140.)

 

1689.

Bor kevés, de igen jó és erős termett. (Bruckner)


Ez az év igen gyenge borév, nem csak nálunk, hanem körülöttünk az egész országban. Csak közepes bor termett, amelynek egy icéje az év végén 6 magyar dénár volt. (Csányi 143.)

1690. Ez az év is igen szárazt volt, mégis sok ás jó bor termett. Az ősz oly száraz volt, hogy sarjú és káposzta nem termett, főzelékféle is igen kevés lett. (Bruckner)
1692.

Bor az idén közepesen termett, mert a sok eső miatt idő előtt kellett szüretelni, még is az idei bor iccéjét 7 dénárért adták. (Csányi 152.)

1693.

Az idén különben igen jó bor termett, már szüretkor akóját 6-7 birodalmi tallérért adták el. (Payr 89.)


Jó bor termett az idén. Kimérve iccéje 8 magyar dénár volt. (Csányi 155.)

1694.

A bortermés közepes volt. (Bruckner)


A bort 7-8 magyar dénárért adták. (Payr 40)

1696.

A júliusi jégverés miatt a külső szőlőhegyekben feletette eltérő bor termett, részben jó, részben savanyú, de jóformán egyik sem maradt meg, nem került sor kimérésre, ui már szüretkor 6-7 tallérjával adták. A hús ára az év végén 6 dénárra emelkedett. (Payr 90.)


Ahol nem verte el a jég ott a bortermés is gazdag volt, de nem olyan jó. (Bruckner)

1697.

Csak közepes bortermő év volt. (Bruckner)


A bor nagyon jó lett, és akóját 9 birodalmi tallérért adták, de nagyon kevés termett. (Payr 91.)


Ebben az esztendőben igen hideg tél volt, úgyhogy 100 vesszőn sem lehetett fürtöt találni, mert a rügyek csaknem mind elfagytak. (Csányi 164.)

1698.

Jó közepes bortermő év volt, gyümölcs igen sok termett. (Bruckner)


A szőlő vesszők márciusban mind elfagytak,de egyedül a tövek oly sok szőlőt adtak, hogy sok év alatt ilyen nem fordult elő, még jó bor is lett. (Csányi 166.)

1699.

Száraz, de bortermését illetőleg jó közepes év volt. Oly sok szilva termett, hogy az emberek meg sem ehették és pálinkát főztek belőle. (Bruckner)
Igen nagy bortermés, de egyúttal összehasonlíthatatlanul kellemes és erős bor, amelyet elkapkodtak és drágán adtak. 8 birodalmi tallér volt akója. (Fauth 25a.)

Ez az év igen szép és áldásos esztendő volt, mind a gyümölcsöt, mind a bort tekintve, és egyéb termények is jól sikerültek. A bort azonban mindjárt a szüret után 8, 9, 10 birodalmi tallérért adták, és az nagyon édes és jó volt. (Payr 92.)
Ebben az évbe jó bor termett, amelyet a Schésingerék hamarosan felvásároltak, akója 12 és 13 ft, a rozs vékája az év végéig 26 garas, a búza 2 ft körül volt. (Csányi 168.)

1700.

Száraz esztendő. Jó, de kevés bor termett. (Bruckner)
A szüret mennyiségileg elég nagy volt, de minőségileg gyenge és alsóbbrendű bort adott, bár maga a nyár igen szép és a szőlpő növekedésére hasznos volt. Mégis Szent Mihály napja körül esős idő állott be és eltartott a szüret utánig, ezáltal a bor meglehetősen vizesedett, s így a Sziléziaiaknak igen keveset adtunk el, mégpedig 6-10 birodalmi tallérért akóját. (Fauth 25b.)
Közepes bor termett az idén, és kevés került az eladásra. (Csányi 168.)

Az idei év elkésett volt, és emellett szigorú tél, amelyben a szőlők a fagyok miatt nagy kárt szenvedtek. Szent Mihály naptól Ádventig (november 28.) olyan rossz kocsiút volt, hogy az el nem mondható. (Csányi 168.)


1780.
A normáliskola és rajziskola a felszámolt fegyvertár épületébe, a Fegyvertár utcában rendezkedett be. A fegyvertár101 kiürítésekor egyéb érdekességek mellett 1592-ből, 1650-ből és 1705-ből csatabárdokat, „hasonlóképpen egy ágyút” találtak. Felirata: „Sopron város öntetett engem”.

1786.

Közepes év volt, minden termés szempontjából, csak a szőlő sikerült rosszul. Aztán meg vidéken nagyon erős volt a marhavész, Istennek hála mi, Sopron városában, ettől mentek maradtunk.

 


1829.
A marhavész német földön is mindenütt jelen van, és csupán egyedül Magyarországon több, mint ötvenezer szarvasmarha hullott el. A mi városunkban szintén tettek el�készületeket, hogy azokkal talán elkerülhetjük ezt a sorscsapást. Kismartonra már lesújtott, és Kaboldra, Pinkára és az egész környékre. Egyedül minket kímélt meg Sopronban, ahol pedig hétr�lhétre annyi idegen marha van a vásárainkon. Mindazonáltal valamennyi idegen marhát, még miel�tt a vásárra kerülne, a város által bérelt istállókba zárják és állatorvossal megvizsgáltatják. És ha beteg állat van közöttük, nem érintkezhet a piacon lév� többivel, amíg a megfelel� zárlat50 ki nem tart. Aztán pedig mindegyik marha csak azon az egy útvonalon vezethet�, ahol az �rök állnak, és mindenkinek fel kell mutatnia a helység illetékesét�l való igazolást, hogy ott vette az állatot, ahol még nem ütötte fel a fejét a járvány.

1841.
Pejacsevich gróf úrnál az utcácskában a patakot egészen a Kaszinóig csatornázták és beboltozták. A Balfi utat is elegyengetik és a vízelfolyót fentr�l, az út közepér�l a szélére helyezik át. Az utak rendbetétele és elegyengetése városban és városon kívül er�sen folytatódik és az Ikvahídtól a Mária-oszlopig az úttest magasságából 4 lábnyit levesznek. Szintúgy minden mellékutcában nem csak járdát építenek, hanem az úttestet is szintbe hozzák. A vízelfolyókat, amelyek eddig az út közepén futottak, elhúzzák mind a két oldalra és a folyóvizet földalatti csatornák segítségével vezetik el.


IV.Tél

1420.
Nem volt tél. Egyes fák kétszer is termettek gyümölcsöt. (Bruckner)

1246.
Nem volt tél. (Bruckner)

1464.
Mátyás király visszaváltotta Sopron városát III. Frigyes zálogából és Török Ambrus soproni várkapitányának parancsot adott Macskako lerombolására. Török Ambrus a Sopronban járó Weitrahert és alvezérét, Wulczko Vaclabot egyszeruen lefogatta és bebörtönözte, és csak azon feltétel mellett volt hajlandó oket szabadon bocsátani, ha elobb fejenként 2000 aranyforintot fizetnek, továbbá beleegyeznek Katzendorf és Katzenstein lerombolásába és hadaikkal együtt a vidékrol mindenkorra eltunnek. Az elfogott vezérek végre behódoltak, és a rablóvárat, amely az egész környék réme volt, Török katonáinak védelme mellett a város emberei a földig lerombolták. Ez az 1464. év végén történt. A komuvesek – amikor a lerombolást bevégezték – a soproni polgármestertol külön 1 font dénárt kaptak áldomásra.

1482-83.
A Stornó házban- szállt meg Hunyadi Mátyás Bécs ostromakor.

1434/35.
Ebben az évben oly szigorú tél volt,amilyent öreg emberek sem éltek meg. (Bruckner)

1436/37.
Oly hosszú tél volt, hogy még áprilisban sem lehetett mezogazdasági munkát végezni, és emiatt minden termés elkésett. (Bruckner)

1440/41.
Egész Európában szigorú havas tél. (Henning 38), A leghosszabb és a leghidegebb tél lett. (Pap I. 1822: 196.)

1441/42.
Jóformán nem volt tél. Egész télen dolgozni lehetett. Nem fagyott, a föld nem vált keménnyé.

1442/43.
Újra szigorú és hosszú tél, még májusban is havazott. (Henning 38)

1458-59.
Szigorú tél. A szolotokék elfagytak. (Bruckner)

1460-61.
Ebben az évben nem volt hó. (Bruckner)

1483-84.
A szigorú tél miatt 5 hónapig semmit sem lehetett dolgozni. (Bruckner)

1486-87.
Nem volt igazi telünk; az egész télen át dolgozni lehetett. (Bruckner)

1491-92.
Nagy tél volt. (Bruckner)

1493-94.
Ebben az esztendoben a tél márciusig tartott. (Bruckner)

1496-97.
Enyhe telünk volt, kevés hóval és kevés hideggel. (Bruckner) (Henning szerint szigorú tél volt. Ennek ellentmondanak más feljegyzések, pl egész Németországra hatalmas esozéseket és áradásokat írtak)

1498-99.
Hosszú tél, sok hó és hidegek. (Bruckner)

1499-1500.
Hosszú, szigorú tél, amely márciusig tartott. (Bruckner)

1507-08.
Szigorú erosen havas tél, amely május végéig tartott. (Bruckner)

1508-09.
Lágy tél, hó nem volt és kevés hideg. Egész télen dolgozhattak. (Bruckner)

1510-11.
Enyhe tél, a polgárok állataikat egész télen az erdoben legeltették, különben a takarmányínség még nagyobb lett volna, az enyhe tél azonban sokat segített. (Bruckner)

1511-12.
Hóban gazdag és hideg tél, amely március közepéig kitartott. (Bruckner)

1517-18.
Ebben az éveben sok havunk volt és nagy hidegek. (Bruckner)

1524-25.
Hosszú, szigorú tél, áprilisig kitartott. (Bruckner)

1538-39.

Tél nem volt. Virágoztak a kertek. (Bruckner)

Decembertől januárig a kertek teljes virágzásban pompáztak.Nem volt tél (Bruckner)


1541-42.
Egész télen nem volt hó, de nagy hideg volt. (Bruckner)

1572-73.
Ebben az évben hosszú és igen hideg telünk volt. (Bruckner)

1576-77.
Hónélküli enyhe tél volt. (Bruckner)

1586-87.
Korai és igen szigorú tél, amelyben a szolotokék elfagytak. (Payr 3.)

1589-90.
Tél nem volt s az egész ido alatt künn lehetett dolgozni. (Bruckner)

1593-94.
Oly meleg telünk volt, hogy künn mindig lehetett dolgozni. (Bruckner)
Ebben az évben irgalmas telünk volt. (Payr 4.)

1594-95.
Enyhe, meleg tél volt. (Bruckner)

1600-01.
Tél kezdetén igen sok havunk volt és nagy vizek képzodtek. (Bruckner)

1601-02.
Szigorú tél sok hóval, de nem volt hosszú. (Bruckner) (Payr 6.)

1606-07.
Nem volt tél. Hó egyáltalán nem hullott, s semmillyen hideg nem volt. (Bruckner)

1609-10.
Ebben az évben annyira nem volt telünk, hogy az egész ido alat dolgozhattunk. (Bruckner)

1612-13.
Igen enyhe tél volt, gyertyaszenteloig (febr.2.), jó béke is volt. Télen 1613-ba átnyúlva dolgozni lehetett. Hideg sem volt. (Bruckner)
Egész újévig nem fagyott. (Payr 11)

1616-17.
Igen enyhe telünk telünk volt, annyira, hogy a lakást futeni sem kelletett, és az egész télen át a szabadban dolgozni lehetett. (Bruckner)

1618-19.
Ezen a télen karácsony óta egész télen a böjtheti (nagyhét: márc. 25-30) vásárig szép meleg ido volt és semmit sem fagyott, még hó sem esett, sot eso sem volt. A bor és a gabona jónak ígérkezett. (Bruckner)

1619-20.
Ebben az évben tél nem volt, az egész ido alatt folyhattak a gazdasági munkák. (Bruckner)

1623-24.
Ennek az évnek a telén sok havunk volt. (Bruckner) Ebben az évben három héttel karácsony elott kezdett el havazni, egész télen át tartott, mert naponta esett hó, s oly igen nagy hó lett, amilyen még nem fordult elo, a hó megmaradt s nagyon hideg tél volt. (Payr 19.)

1625-26.
1625 évi szüret óta 1626 március elso napjáig egyszer sem volt havazás, csak az esovel vegyesen hullott hó. (Payr 20.)

1627-28.
Még karácsonykor sem volt fagy. (Payr 20.)
Ezen a télen állandóan esett. (Bruckner)

1628-29.
Szép osz után karácsonyig nem esett a hó. (Payr 22)

1634-35.
Szigorú tél volt, sok hó esett és nagy hidegek. (Bruckner)
Igen hideg volt a tél. (Payr 26.)

1639-40.
Az idei tél hol szép hideg, hol esos idojárású volt, majd meleg. (Payr 28.)

1640-41.
Szigorú telünk volt sok hóval. (Bruckner) Annyira hosszú telünk volt és a böjti vásárkor is mély hó volt. (Húsvét elotti hatodik vasárnap, akkor február 17-ére esett). Márciusban is havazott.

1641-42.
A télben nedves volt az idojárás és sok havunk volt. (Bruckner)
Az egész télen át többnyire nedves idojárás volt és sok ködben voolt részünk. ( Payr 30)
Ebben az évben lágy tél volt, kevés hóval. (Bruckner)

1644-45.

Meleg tél volt. (Bruckner) Az 1645-ös év kezdetén, sot még egész februárban is nagyon hideg volt. (Payr 32.)

Ellentmondás látszik a két feljegyzés között, s mivel az erdélyi feljegyzések szigorú telet írtak az utóbbit kell elfogadnunk helyesnek.

1647-48. A téltúlnymó részt enyhe volt, s nem volt hideg. Januárban a sok esőtől áradás volt. (Payr) (lásd még január 16., 17.)
1648-49. Száraz szigorú tél volt. (Bruckner)
1649-50. Igen sok hó volt. (Bruckner)

1651-52.
Hosszú, szigorú tél volt, nagy hideggel és sok hóval. (Bruckner)
Ebben az évben igen nagy havazás volt, a hó sokáig maradt meg, de aztán a nagy hideggel együtt elment. A hó igen hevesen esett, nem tudott megfagyni, és a rossz utak miatt a fogatokkal sem lehetett boldogulni. (Payr M.40)

1652-53.
Enyhe tél volt (Bruckner)
Ebben az évben eros telünk volt (Hennig nem említ sem eros sem enyhe telet. A szigorú telek az 1655 és 1656 éviek voltak, Payr feljegyzését is akként kell elfogadnunk, hogy szigorú télkezdet majd enyheség), igen nagy hidegekkel és nagy hóval, olyan hogy hasonló hó és hideg régen nem volt. (Payr 42)
1654-55.

Oly szigo tenk volt, hogy a gabona kifagyott. (lásd késöbb tavasz) (Bruckner)

 

Az idén erős telünk volt, oly hideggel és hóval, hogy egész télen nem lehetett künn dolgozni. (Payr 47-49)

1655. Ebben az évben a születétsek száma 195 volt. (Payr 47-49)
1655-56. Igen erős tel�nk volt nagy h�val �s egy�ttal er�sen fagyott. A Duna B�cs �s Pozsony mellett emberhossz�s�gnak megfelel� vastags�gban befagyott. Eg�sz t�len olyan j� utak voltak, hogy l�val �s �k�rrel egyhamar nem lehetett annyit elv�gezni, mint az id�n t�len. H�la istennek a gabona is olcs� volt, �s a legszebb b�za v�k�ja 1 ft vagy 22 garas (groschen), a rozs 11 vagy 12 garas, egy ice 1655 �vi term�s� bor 1 n�met garas vagy 3 magyar d�n�r. (Payr 49.)
1655-56. Igen er� tel�nk volt nagy h�val �s egy�ttal er�sen fagyott. A Duna B�cs �s Pozsony mellett emberhossz�s�gnak megfelel� vastags�gban befagyott. Eg�sz t�len olyan j� utak voltak, hogy l�val �s �k�rrel egyhamar nem lehetett annyit elv�gezni, mint az id�n t�len. H�la istennek a gabona is olcs� volt, �s a legszebb b�za v�k�ja 1 ft vagy 22 garas (groschen), a rozs 11 vagy 12 garas, egy ice 1655 �vi term�s� bor 1 n�met garas vagy 3 magyar d�n�r. (Payr 49.)
1656-57.

Er�s tel�nk volt, h�val �s nagy hideggel, nem egyhamar hallottak oly sok torokgyullad�sr�l �s k�h�g�sr�l mint az id�n. (Payr 50-51.)

1657-58.

Janu�rt�l volt nagy h�, de a hideg kezdetben nem volt igen nagy, de ut�na oly hosszantart� nagy havas t�l lett s nagy hidegek keletkeztek, hogy a hegyi �s az aljsz�l�k minden�tt elfagytak. (Payr 51.)

1658-59.

Nagy h�val kezd�d�tt, december k�zepe kellemes meleg, az �v fordul�ja ism�t viharos hideg, majd az is elm�lott �s az eg�sz farsang ideje alatt mindig sz�p meleg id�j�r�s volt eg�szen m�rciusig. (Payr 52.)

 

Nem volt t�l, s az emberek �lland�an dolgozhattak. (Bruckner)

1659-60. Az idén erős tél volt sok hóval, és sokáig is tartott, nagy hideggel. (Payr 54.)
1660-61. A télnek majdnem semmi nyoma nem volt. (Kohn, I. 141.)
1661-62.

Nedves telünk volt, oly kevés hideggel, hogy a talaj jóformán nem volt fagyott. (Bruckner)

1662-63.

Korán indult meg a havazás, az egész len nagy havunk volt, a hideg is erős volt, a bor kezdetben 9 magyar dínárba került és késöbben 16-ra emelkedett. (Payr 55.)

 

A nagy havak a vetéseket mind kivesztettük. (Zrinyi, téli, 1886: 255.)

 

Szigorú telünk volt. (Bruckner)
Advent ünnepnapjai előtt háromhéttel kezdett el havazni, s ezen atélen több mint 60-szor havazott, erős hideg tél volt, mély hóval. A mély út be volt havazva, a szélmalom utcában a házak melletti szőlő kertek a hó alatt feküdtek, a falakon a kertebe a havon át lehetett menni (ti. olyan magas volt a hó mint a fal) Ezen a télen a szarvasmarhával nem lehetett mit kezdeni, mert a magas hó olyan sokáig maradt fekve. Karácsonykor a magas hó miatt semmit se lehetett vágni (nádat). (Payr 55.)

1663-64.

Az idén ismét korai és erős telünk volt, hó elegendő esett, de a mélysége és a nagysága távolról sem olyan, mint a múlt évi. (Payr 61.)

Az Advent ünnepnapjai előtt hrom héttelkezdett el havazni, s ezen a télen több mint hatvanszor havazott, erős hideg tél volt, mély hóval. A Mélyút be volt havazva, a Szélmalom utcábann a házak melleti szőlőkerteka hó alatt feküdtek, a falakon a kertekbe a havon át lehetett bemenni. (Payr 57.)

1664-65.

Ezen télen sem voltak nagy hidegek, sokkal kevesebb hó is esett, csak száraz és annyira igen szép idő volt, hogy ilyen meleg télre alig tudunk visszaemlékezni. Ezután nagy hideg és csak esős idő, majd karácsonyi ünnepekre nem fagyott erősen, de meleg és száraz időjárás volt annyira, hogy a szőlőkben azt dolgozhattuk, amit akartunk. (Payr 61.)

 

Újév kezdetétől fogva nagy hideg és hó volt, de mégsem olyan hideg mint egyébként. Sokan a karácsonyi ünnepek után szántottak, de újév után már nagy hó lett. Február 27-án du. 3 órakor villámlott és mennydörgött. (Bruckner)

1665-66.

Ebben az évben is kegyelmes telünk volt, hó elég hullott de a hideggel elment. (Payr 63.)

1666-67.

A szép őszt követőleg decemberben ködös volt az időjárás. Végül enyhe, sáros, de hűvös idő volt. (Payr 63.)

 

Kettős tél volt. A második tél március közepe táján kezdődött. Ezt követőleg három egész héten át télies állapotok uralkodtak. (Murányi, 1900:21., Hennig 61.)

 

Ez az új év igen nagy hideggel és hóval indult s hóval tartotta magát januárban, február sok esővel és hóval indult, nagy ködök és zuzmarás idő. A január vége felé, majd Gyertyaszentelőkor közepes hideg és csupa esővel és hóval, nagy sárral és meleg héttel végződött. (Payr 64.)

1667-68. Ez az év állhatatlan esővel és havas időjárással indult. (Payr 65.)
1668-69.

Az év nagy hideggel indult. (Payr 66.)

1670-71.

Ezen a télen nagy hó volt egészen újévig. Vince napján (jan. 22.) erősen olvadt, úgyszintén Pál fordulásakor (jan.25.), ami jó jel a következő szüretre. A február eleje után felettébb igen hideg idő volt, a tél erősen tartotta magát, s a hó is sokáig fekve maradt az idén. (Payr 68.)


Igen hideg tél volt. (Payr 69.)

1672-73. Hét nappal karácsony előtt oly meleg idő volt, mint nyáron és ez így maradt még 5 hétig és oly szép meleg időjárás volt, hogy azon mindenki csodálkozott, mert nyáron sem lehetett volna szebb. Egyébként egészen oly meleg telünk volt, hogy Gyertyaszentelőkor (febr.2.) ingujjban sétálhattak az emberek. (Bruckner)
1674-75. Ezen a télen sok hó és nagy hideg volt. (Bruckner)
1675-76.

Hideg, hóban olykor gazdag telünk volt. (Bruckner)


Az idén télen újévig szokatlanul nagyon esős időjárás volt, nagy sarakkal, de azután szép száraz idő következett. (Payr 74.)

1676-77.

Ezen a télen nagy hidegek voltak, de nem volt túlságosan nagy havunk. (Payr 7. Hennig 62)
A befagyott Fertő-tó szélessége Ruszttól Ilmitzig 3830öl ( cca 7262 m) volt. (Rumi 340.)


Meglehetősen hideg tél volt, sok hóval, amely azonban nem maradt sokáig fekve s így a szőlőkben kellő időben lehetett munkához látni.

1677-78. Igen hideg volt a tél, meglehetősen nagy hóval, úgyhogy jóformán sehová se lehetett kocsin kimenni. Ezután a nagy hó elment s így a szőlőbeni munkák a kellő időben megkezdődhettek. (Payr 77.)
1678-79. December 16-án leesett nagy hó és hideg miatt nem lehet kihajtani az állatokat a legelőre követő év április 8-ig.
1679-80.

Különösen meleg tél volt, amelyben még hó is kevés esett. (Bruckner)


Szokatlanul száraz tél volt, az időjárás állandóan szép volt, mintha húsvét körül járnánk. (Payr 79.)

1680-81. Szőlőink a téli fagyok miatt sokat szenvedtek. (Csányi 49.)
1681-82. Igen enyhe és tűrhető tél volt ebben a 82-es esztendőben, annyira hogy az emberek a szőlőkben állandóan dolgozhattak és a szőlőtőkék a hidegtől nem szenvedtek. (Csányi 59.)
1682-83.

Hó Karácsonyig jóformán nem is volt, ezután elég hó esett. (Payr 81.)


Olyan enyhe telünk volt ismét, hogy mindig dolgozni lehetett. (Bruckner)

1683-84. Oly szigorú tél volt, hogy a tó közelében és a mélyebben levő szőlők mind elfagytak (Csányi 100.)
1684-85. Ismét igen hideg tél s nagy havunk volt, s az erős hideg sok szőlőben nagy károkat okozott, és sok szőlőtőke ki is fagyott, sok árpát kellett újból elvetni. (Csányi 116.)
1685-86. Inkább enyhe mint kemény telünk volt, a hó sem maradt sokáig fekve, hamar elolvadt, s állandóan nagy sár volt. (Payr 87.)
1687-88. Ebben száraz évben oly meleg tél volt, hogy Karácsony előtt és azt követőleg nem volt hó. (Csányi 137.)
1688-89. Hideg és kemény tél volt, amleyben a szőlők a téli fagytól igen sokat szenvedtek. (Csányi 141.)
1690-91. Ez a tél hidegét tekintve nem volt túl szigorú, a szőlőkben nem tett kárt. (Csányi 147.)
1691-92.

Ismét igen hideg tél s nagy havunk is volt. Nagy hegycsuszamlások is voltak ebben az esztendőben. (Payr 87.)


Ebben az évben erős hideg és kemény tél volt, amelyben nemcsak a mély felvésű szőlők, hanem a tó menti szőlők is elfagytak. (Csányi 149.)

1692-93. Ebben az esztendőben egészen tűrhető tél volt. A téli hidegtől szőlőink nem szenvedtek kárt. (Csányi 152.)
1693-94.

Ebben az évben igen nagy telünk volt, mely a szőlőtőkékben igen nagy kárt tett. (Payr 89.)


Ebben az évben igen kemény telünk telünk volt, az alsó szőlők mind elfagytak. (Csányi 156)

1694-95. A nagy hó egész télen kitartott és ezen a télen mintegy 50 szer havazott és egészen áprilisig tartotta magát. (Payr 90.)
Ezen a télen a sok egér után oly szigorú hideg hó jött, hogy aszőlőkben a nagy hó miatt nem lehetett dolgozni és a metszés tavaszra maradt. (Csányi 158.)
1695-96. Közepes tél volt. (Payr 90.)
1696-97.

Azonnal az év kezdetével igen nagy hidegek voltak, mindjárt nagy hó hullott, és február eljén nagy hóvihar volt. (Payr 91.)


Ebben az esztendőben igen hideg tél volt, úgyhogy a Fertő tó menti, valamint az attól távolabbi szőlők mind elfagytak, mert nem volt hó. 100 vesszőn sem lehetett fürtöt találni, mert a rügyek csaknem mind elfagytak. (Csányi 164.)

1697-98. Hosszú, szigorú telünk volt annyira, hogy csak március végén kezdődhettek meg a földeken és szőlőkben a tavaszi munkák. (Bruckner)
Ugyancsak nagy hó volt. A gabona mérőjét újévkor 22-24 garasért, a búzát 35-38 garasért adták. (Bruckner)
A 1696-os bor akóját 11 forintért adták. Egy font hús 6-6, 1/2 dénárvolt a városi fogyasztási adóval (acciss) együtt. (Payr 91.)
1699-1700. A télen nagy hó volt, és még március 26-28-án is nagyon havazott úgyannyira, hogy a szőlőkben Húsvét után (Hv. ápr.11.) sem lehetett dolgozni. (Csányi 168.)
1836-37.

Egészen márciusig enyhe volt a tél, és akkor aztán májusig nedves és hideg. A kolera, amely Európa számos vidékén még dühöngött, helyet készített most a már ismert influenzának (grippe) és megkövetelte annak is a maga áldozatait.





Irodalom: koszorugabor@gmail.com

Hibajelentés: support.point@hotmail.com